Wittman Tibor and Cañete y Dominguez Pedro Vicente: La riqueza empobrece problemas de crisis del alto Perú colonial en la Guía de P. V. Cañete y Dominguez. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica, (24). pp. 3-25. (1967)
Preview |
Cikk, tanulmány, mű
historica_024_003-025.pdf Download (1MB) | Preview |
Abstract
A tanulmány Bolívia kialakulásának történeti vizsgálódásaihoz kapcsolódik. Egy rendkívül értékes, de eddig kiaknázatlan, hatalmas mű áll az elemzés homlokterében. Szerzője, Pedro Vicente Cañete y Domínguez, a paraguayi születésű, a bolíviai sucrei egyetemen végzett jogász, aki Pötosiban a felvilágosult abszolutizmus hű tisztviselőjeként összegezte a legendás ezüsttermő központ és környékének gazdasági és politikai problémáit. Az 1786—89 között írt művét a potosi azogueróknak, a bányatulajdonosoknak ajánlotta, de nem nyerte meg vele á tetszésüket, és a kézirat a legutóbbi évtizedekig a potosi és a sevillai levéltárban porosodott. A szerző az 1809—25-ös függetlenségi háborúban is elszánt királypárti maradt, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy műve jelentőségét ezideig nem méltányolta a történettudomány. Az egységes Perui Alkirályság kettéválása, a perui és a bolíviai állam külön fejlődése csak részben magyarázható földrajzi és politikai tényezőkkel, köztük a felszabadító Sucre marsall tudatos, Peru kettészakítására irányuló „colombianizmusával." Nagyrészt gazdasági okai voltak annak, hogy a bolíviai kreol uralkodó osztály mind a spanyol fellegvárként maradó Lima, mind a felszabadító háború élvonalához tartozó Buenos Aires felé elhatárolta magát. Eddig főleg a sucrei egyetem jogász végzettjeinek, a „doktoroknak" tulajdonítottak fontos szerepet az új állam létrejöttében. Nézetünk szerint ennél fontosabb a potosi azoguerók és a mögöttük álló gazdasági struktúra körülményeinek elemzése, ami eddig nem történt meg. A hanyatló ezüstbányászat, a világhírű Cerro Rico-val a középpontban már nem tudta úgy befolyásolni a születű világgazdaságot mint a XVI. században az „árforradalom" útján, de arra elégséges volt, hogy egy új állam, majd később, az ón korában egy új nemzet kialakulásának magjává váljék. E hanyatló bányász társadalom nagyszerű gazdasági dokumentálását először Cañete végezte el, éppen a függetlenség küszöbén. A feltétlen királyhűséggel párosult felvilágosult reformvágy, a spanyol felvilágosult gazdasági teoretikusok (Campomanes, Ustariz, Bowles stb.) hatása tette Cañetét a hanyatlás, közvetve az azoguerók élesszemű bírálójává. Észreveszi, amit a függetlenségi háború éveinek kiadatlan forrásai is bizonyítanak: a potosi bányatulajdonosok eladósodása óriási méreteket öltött, ezt a réteget gazdasági válsága határozta meg társadalmi és politikai megnyilvánulásaiban (az indián kényszermunka, a niita védelme stb.). Cañete részletesen elemzi a bányászat válságának technológiai és ezzel összefüggő adminisztratív tényezőit, amelyek a spanyol gyarmati rendszer válságára utalnak. Arra utal világosan, hogy alig néhány év választja el a „Kalauz" megírását az elemi erejű 1780^82-es Tupac Katari-Tupac Amaru indián felkeléstől, amely alapjaiban rázta meg a spanyol Uralmat a mai Peru és Bolívia területén. Az általa javasolt, a apanyol uralom átmentésére irányuló reorganizációs tervezet ennek a rendszernek kiméletlen elemzésévé válik. A fiziokrata és merkantilista elvek sajátos keveredéséből egy sajátos gazdasági síkon kifejezett „bolivianizmus" született meg, amelynek lényeges a haza (felső-perui) kincsek védelme, á belső piac elemeinek létrehozása, az árutermelés fokozásával a mezőgazdasági háttér biztosítása a bányászatnak, vagyis egy olyan koncepció, amelyet LatinAmerikában általában a gazdaság „diverzifikálásának" neveznek. Arról van szó, hogy egy olyan bányámonokultúrát, amely külföldi élelmiszer és iparcikk importon nyugszik, át kell építeni. A tanulmány ennek a tervnek az érveivel, adataival és tanulságaival foglalkozik. Egy másik tanulmányunk tárgya, a XIX. sz. közepének nagyszerű bolíviai statisztikusa, J. M. Dalence, új körülmények között ott folytatja a bolíviai gazdasági elmélet művelését, ahol Cañete abbahagyta. Sajnálatos módon a bolíviai történetírás ilyen vizsgálódások terén adósa a hazai múlt e nagyszerű gondolkodóinak, akik ragyogóan tárták fel, hogy az ország rendkívüli gazdasági erőforrásai a különböző szerkezeti tényezők miatt miért váltak a társadalom nyomorának és elmaradottságának okozóivá.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Other title: | A gazdagság szegénnyé tesz: a gyarmati-felső Peru válságának kérdései a P. V. Cañete "kalauzában" |
| Journal or Publication Title: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica |
| Date: | 1967 |
| Volume: | 24 |
| ISSN: | 0324-6965 |
| Page Range: | pp. 3-25 |
| Language: | Spanish |
| Publisher: | University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport |
| Place of Publication: | Szeged |
| Related URLs: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/37056/ |
| Uncontrolled Keywords: | Peru története |
| Additional Information: | Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven |
| Subjects: | 06. Humanities 06. Humanities > 06.01. History and archaeology |
| Date Deposited: | 2016. Oct. 15. 07:57 |
| Last Modified: | 2026. Feb. 06. 15:00 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2601 |
Actions (login required)
 |
View Item |
