Measuring nursing competence with special regard to practical placement

Tulkán, Ibolya: Measuring nursing competence with special regard to practical placement. Acta Sana, (6) 1. pp. 35-40. (2011)

[img] Cikk, tanulmány, mű
sana_2011_001_035-040.pdf

Download (433kB)

Abstract

Az ápolók képzését jelentősen befolyásolják az Európai Unió stratégiai döntései, a munkaerőpiac, valamint a hallgatók igényei. Az elvárásoknak jobban megfelelő képzések megvalósításának egyik lehetséges útja a kompetencia szemléletű oktatás, mely nagyobb hangsúlyt fektet a felkészítés hatékonyságára, a képzőintézmény és a területi gyakorlatot biztosító egészségügyi intézmény együttműködésére. A kompetencia fogalma tisztázatlan a hazai ápolási gyakorlatban, így nincs konszenzus abban sem, hogy a különböző szintű végzettséggel rendelkező ápolói munkakörökben mi az elvárt kompetencia. Bár az akadémiai fokozattal rendelkező ápolókra vonatkozó képzési és kimeneti követelmények tartalma megfelel a nemzetközi ajánlásoknak, hiányoznak a nemzetközi összevetésre alkalmas adatok a területi gyakorlatok hatékonyságára vonatkozóan. Kutatásomban az EHTAN NCQ alkalmazásával azonosítani kívántam a vizsgálatban résztvevők, – ezen keresztül az ápolói gyakorlat – fontosnak, ill. kevésbé fontosnak értékelt kompetencia területeit, valamint a felsőoktatásban folyó ápolóképzés területi gyakorlati oktatásra vonatkozó problémáit. A vizsgált 8 kompetencia-terület önértékelésére vonatkozó nemzetközi eredményekben az első négy helyen szerepel a team-munka, a szakmai és etikai gyakorlat, a kommunikáció és az ápolási ellátás nyújtása kompetencia terület, míg utolsó helyre került a kutatás és fejlesztés. A hazai vizsgálat eredményei hasonlóak az első négy kompetencia terület vonatkozásában, de a sorrend eltérő. Az ápolási ellátás nyújtása itt az első helyen áll, a kutatás és fejlesztés kompetencia-terület pedig az utolsó. A kompetencia-területek hazai rangsorában, a szakmai és etikai gyakorlat a második, a kommunikáció a harmadik, a team-munka a negyedik helyre került, nemzetközi viszonyításban azonban ezek értékelése a leggyengébb az országok között. Azaz a hazai ápolási gyakorlat kevesebb lehetőséget kínál e kompetencia-területek gyakorlására. A képzőintézmények között a kutatás és fejlesztés, a tagozatokat tekintve pedig az ápolási folyamat első szakaszának, a felmérés kompetencia-terület megítélésében volt megállapítható szignifikáns különbség. Problémát jeleztek az eredmények a képző- és egészségügyi intézmény együttműködésének szervezeti feltételeire, a területi gyakorlatok hatékonyságára vonatkozóan is. A gyakorlati készség-szintre ható tényezők között 4 faktor volt definiálható, melyek felhívják a figyelmet az oktatási intézmények területi gyakorlatot előkészítő munkájának, a gyakorlatot irányító mentorok tevékenységének fontosságára, együttműködésük lehetséges formáira. Szükség van továbbá a nemzetközi modellekhez jobban közelítő fejlesztésekre, valamint a hazai intézményeknél azonos szempontok szerinti gyakorlatszervezési megoldásokra.

Item Type: Article
Journal or Publication Title: Acta Sana
Date: 2011
Volume: 6
Number: 1
Page Range: pp. 35-40
ISSN: 2060-3142
Language: angol
Heading title: Doktori tézisek
Uncontrolled Keywords: Orvostudomány, Neveléstudomány
Additional Information: Bibliogr.: p. 39-40.; Összefoglalás magyar nyelven
Date Deposited: 2016. Oct. 17. 09:57
Last Modified: 2018. Jun. 04. 11:09
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/30436

Actions (login required)

View Item View Item