Die samojedischen Konjugationsarten und die Frage eines uralischen Ergativs : Anmerkungen zur sog. Reflexiven Konjugation des Nordsamojedischen

Katzschmann Michael: Die samojedischen Konjugationsarten und die Frage eines uralischen Ergativs : Anmerkungen zur sog. Reflexiven Konjugation des Nordsamojedischen. In: Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft, (40). pp. 113-130. (2000)

[thumbnail of etno_lingu_040_113-130.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
etno_lingu_040_113-130.pdf

Letöltés (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A birtokos személyragok (Px) és az igei személyragok (Vx) viszonyából kiindulva a szerző kísérletet tesz annak bemutatására, hogy milyen funkciókkal rendelkezik az északi szamojéd nyelvek reflexív konjugációja (RK). Elsősorban a a RK és a szubjektív konjugáció (SK), valamint a predikatív igeragozás (PF) egyes számú alakjai közötti viszonyra koncentrál. Az imperszonáliákon keresztül a szölkup is idevonható, bár RK-val nem rendelkezik. A RK eredetére vonatkozó eddigi tisztán formális magyarázatkísérletek, melyek kiindulópontja a Vx3Sg, nem meggyőzőek. Már Katz sem talált értelmes funkciót a 3. személy számára, csak akkor, ha ergatív szereppel kapcsoljuk össze. Ergatív szerkezettel az osztják rendelkezik, s nyomai esetleg a szölkupban is felfedezhetők. De sok uráli nyelv passzív szerkezetei is alapulhatnak eredeti ergatívokon. Itt a RK járulékos jele, a *j is nagyon fontos szerepet játszik. Ez a jel *jV alakban sok funkcióban megtalálható a PU-ban, mind a deverbális névszókban, mind a momentán, valamint inchoatív igékben, de a reflexívumban, ill. a passzívumban is. Éppen ezek azok a funkciók, melyeket ma a RK vesz át. Ezért kiindulhatunk abból, hogy a RK-nak több forrása is van, melyek közül az egyik minden bizonnyal egy ergatívusz volt, s amely talán az egykori VSX típusból az uráli SOV típusba való átmenet során tünt el, ill. feloldódott többek között az északi szamojéd RK-ban. Ezt a feltételezést néhány olyan adat igazolja, melyekben bár akk.-tárgy található, de az ige reflexíven van ragozva. Mivel a szerző ezeket az adatokat szúrópróbaszerűen válogatta ki, javaslatot tesz a jelenség újabb, alaposabb vizsgálatára és feldolgozására.

Mű típusa: Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím: A szamojéd igeragozási rendszerek és az uráli ergatívusz kérdése: megjegyzések az északi szamojéd nyelvek ún. reflexív konjugációjáról
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft
Dátum: 2000
Kötet: 40
ISSN: 0586-3716
Oldalak: pp. 113-130
Nyelv: magyar , német
Kiadás helye: Szeged
Befoglaló mű URL: http://acta.bibl.u-szeged.hu/37237/
Kulcsszavak: Szamojéd nyelvek - ige, Uráli nyelvek
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 127-128. és a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelvek
Szakterület: 06. Bölcsészettudományok
06. Bölcsészettudományok > 06.02. Nyelvek és irodalom
Feltöltés dátuma: 2016. okt. 15. 07:56
Utolsó módosítás: 2022. szep. 15. 13:44
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3849
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet