Mikrodomborzat - talaj - vegetáció kölcsönhatások toposzekvens mentén mocsár, mocsárrét esetén

Szabó Mária; Szanyi Dóra Ágnes: Mikrodomborzat - talaj - vegetáció kölcsönhatások toposzekvens mentén mocsár, mocsárrét esetén. In: Acta climatologica, (50/B). pp. 115-127. (2016)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű climatologica_050_b_115-127.pdf Letöltés (617kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány a Ceglédbercel határában húzódó mocsárrét növényzeti és élőhelyi mintázata közötti kapcsolatok vizsgálati eredményeinek áttekintése. A vegetáció térbeli mikroheterogenitásának kérdései szoros kapcsolatban vannak a domborzattal és egyes talajtulajdonságokkal. A vizsgálatok céljából 2011 évben egy 20 méteres keresztszelvényt jelöltünk ki egy emelkedő térszín mentén és négyzetméterenként elvégeztük a növényzet cönológiai felmérését. Minden fajnak megbecsültük a százalékos borítását és hozzárendeltük a víz- és nitrogénigényüket kifejező Borhidi-féle ökológiai indikátorés a természetességüket kifejező értékeket. A transzekt mentén jól megfigyelhető mindhárom mutató változása. A növényzeti mintázat változása jó összhangban van a mikrodomborzatbeli különbségekkel. Ahol a felszín a környező területhez képest viszonylag alacsonyabb, megnövekszik a vízigényesebb fajok aránya. Ezzel párhuzamosan a térszín növekedése a közepes vízigényű, mezofil, illetve a szárazságtűrő fajok dominanciájának növekedését vonja maga után. Mindez a nagy térbeli léptékben már régóta ismert, de finom térbeli skálán még kevéssé vizsgált. A teodolitos felmérés során kapott domborzatmodell jól megmutatja a területen előforduló, kisebb-nagyobb tengerszintfeletti magasságbeli különbségeket. Jól látszik, hogy a mocsártól a szántó felé emelkedik a felszín, s hogy vannak a területen kisebb nagyobb mélyedések és kiemelkedések. A nitrogénigény szempontjából a végig a közepes tápanyag ellátottságot igénylő fajok aránya legnagyobb, bár egyes mintanégyzetben jelentősek a kisebb nitrogénigényű, un. szubmezotróf termőhelyek növényei is. A transzekt alsó részétől, a nádastól távolodva a degradációra utaló zavarástűrő fajok aránya növekedik, bár dominanciájuk mindvégig nem jelentős. Mindez arra utal, hogy a növényzet degradációja még nem jelentős A terület természetességi állapotát tekintve kevésbé bolygatottnak tekinthető. A zavarástűrő fajok aránya fokozatosan nő a térszíni emelkedéssel a szántó felé közeledve. Ki kell emelni, hogy a zavarástűrők nagy része az őshonos flóra tagja, nagyon kevés a gyom, tájidegen vagy invazív növény a vizsgált keresztszelvényben nem fordult elő.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta climatologica
Dátum:	2016
Kötet:	50/B
ISSN:	0563-0614, 0324-6523
Oldalak:	pp. 115-127
Nyelv:	magyar
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/44009/
Kulcsszavak:	Ceglédbercel - mocsárrét - ökológia
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 126-127. ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	01. Természettudományok 01. Természettudományok > 01.05. Föld- és kapcsolódó környezettudományok
Feltöltés dátuma:	2017. feb. 14. 17:35
Utolsó módosítás:	2022. máj. 11. 15:47
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/44542

Bővebben:

Tétel nézet