A gazdasági felzárkózás néhány növekedéselméleti tanulsága

Dedák István: A gazdasági felzárkózás néhány növekedéselméleti tanulsága. In: Pénzügypolitika az ezredfordulón, (2). pp. 47-57. (2003)

[thumbnail of gtk_2003_047-057.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
gtk_2003_047-057.pdf

Letöltés (942kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A gazdasági növekedés elméletében az 1980-as évek második felétől kibontakozó forradalom a nemzetgazdaságok növekedési folyamatainak rendkívül kifinomult és precíz elemzését, valamint az empirikus tényekkel konzisztens elméletek kialakulását egyaránt magával hozta. Mindennek eredményeként a modern növekedéselmélet a gazdasági felzárkózást végrehajtó országok számára számos tanulsággal szolgál, s egyúttal iránymutatásokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy melyek azok a makrogazdasági területek, amelyekre a gazdaságpolitikának megkülönböztetett figyelmet kell fordítania. A gazdasági felzárkózás elméleti összefüggéseinek különös relevanciát kölcsönöz az a tény, hogy a kelet-európai átalakuló gazdaságok többségében a gazdasági transzformációval együtt járó visszaesést követően erőteljes növekedés indult meg az 1990-es évek közepén, illetve második felében. A megindult növekedés ellenére mégis meglehetősen sok bizonytalanság és kérdés merül fel a felzárkózási folyamatot illetően. A problémák többnyire a növekedés tartósságával, a felzárkózás lehetséges időtartamával és a gazdasági növekedési ütem konkrét nagyságával kapcsolatosak. Véleményünk szerint, különösen a felzárkózás időtartamával és a növekedési ütemmel kapcsolatosan sok esetben a közgazdasági realitásokat nélkülöző következtetések fogalmazódnak meg. Tanulmányunkban a teljesség igénye nélkül a magyar gazdaság felzárkózása szempontjából néhány releváns növekedéselméleti tanulságot foglalunk össze, s kitérünk a hazai gazdaság növekedési folyamatait befolyásoló néhány makrogazdasági problémára. The evolving revolution dating from the second half of the 1980's has brought extraordinarily accurate and precise analysis of developing processes of national economies to the theory of economic evolution and has also led to consistent theories with empirical data. As a consequence, modern growth theory offers many examples for countries with emerging economies and also contains guidelines about macroeconomic areas to which economic policy must pay additional attention. Special relevance is given to the theoretical contexts of economic catching-up by the fact that in most Eastern European transition states economies have started a dynamic growth in the middle and in the second half of the 1990's after the recession and transformation. In spite of the ongoing growth many uncertainties and questions have risen regarding the transition process. Problems have been connected mainly to the durability of growth, the possible time of catching-up and to the real extent of the growth rate of catching-up. In our opinion, deductions connected to the time of catching-up and the growth rate are formulated that in many cases lack economic reality. In our study we make an effort to summarize some of the most relevant lessons of evolutionary theory without totally covering the field and we will present some macroeconomic problems of the domestic growth process.

Mű típusa: Könyv része
Egyéb cím: Some lessons from growth theory for catching-up countries
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Pénzügypolitika az ezredfordulón
Dátum: 2003
Kötet: 2
ISSN: 1588-8533
Oldalak: pp. 47-57
Sorozat neve: SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Nyelv: magyar
Befoglaló mű URL: http://acta.bibl.u-szeged.hu/37409/
Kulcsszavak: Pénzügyi politika, Gazdaságpolitika
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 56-57. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Szakterület: 05. Társadalomtudományok
05. Társadalomtudományok > 05.02. Közgazdasági és gazdálkodástudományok
Feltöltés dátuma: 2016. okt. 15. 11:13
Utolsó módosítás: 2022. feb. 14. 11:55
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/5614
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet