Erdélyi jelenlét a nyugat-magyarországi sajtótermékekben : Johann Seivert és Benkő József tudósítói tevékenysége

Bíró, Annamária: Erdélyi jelenlét a nyugat-magyarországi sajtótermékekben : Johann Seivert és Benkő József tudósítói tevékenysége. In: Acta historiae litterarum hungaricarum, (34). pp. 199-220. (2018)

[img]
Preview
Cikk, tanulmány, mű
hist_litt_hung_033_ujfolyam_003_199-220.pdf

Download (267kB) | Preview

Abstract

„Magyarország nem ismeri Erdélyt” – írta kissé talán túlozva Kazinczy Ferenc az Erdélyi Levelekben 1816-os utazása után. A 18. század végének kommunikációs eszközei egészen biztosan csak részleges megismerést tettek lehetővé, ami igen gyakran sztereotípiák kialakulásához vezetett. A Horea-féle felkelés sajtóbeli ábrázolása nyomán erősödhetett meg Erdély elmaradottságának képe. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a 18. század végének nyugat-magyarországi lapjai milyen képet közvetítenek Erdélyről. Elsősorban a Magyar Hírmondót vizsgálom, melynek Szacsvay Sándor személyében egy ideig erdélyi szerkesztője is volt, és rendszeresen érkeztek tudósítások különböző levelezőktől. Karl Gottlieb Windisch lapjai, a Pressburger Zeitung és az Ungrisches Magazin többnyire a szász Johann Seivert írásait közölte, dolgozatomban azt az Erdély-képet is vázolom, mely az ő szövegei nyomán rajzolódik ki. Igyekszem a tudósítói hálózat működési kérdéseire is reflektálni, amelyet elsősorban korabeli levelezésekből rekonstruálhatunk. Mind Benkő József, mind pedig Johann Seivert elsősorban tudós volt, a tudós újságíró prototípusát testesítik meg, akik az új mediális közegben egy ismeretátadásra alkalmas eszközt láttak, amely sajátos szabályrendszer alapján ugyan, de alkalmas terep lehet a felvilágosításra, tudásátadásra. Ungarn kennt Siebenbürgen nicht” – schrieb Franz Kazinczy vielleicht etwas übertreibend nach seiner Reise durch Siebenbürgen im Jahre 1816. Tatsache ist, dass die Kommunikationsmittel gegen Ende des 18. Jahrhunderts das Kennenlernen eines Landesteiles nur eingeschränkt ermöglichten und das führte meistens zur Entstehung verschiedener Stereotypen. Das Bild der Rückständigkeit Siebenbürgens verstärkte sich immer mehr durch die Darstellung des Horea-Aufstandes in der Presse. Ich möchte in meinem Referat die Untersuchung der Darstellung Siebenbürgens gegen Ende des 18. Jahrhunderts in den Zeitungen und Zeitschriften Westungarns vorstellen. Ich analysiere vor allem die Zeitung Magyar Hírmondó, die in der Person von Sándor Szacsvay für kurze Zeit auch einen siebenbürgischen Redakteur hatte und auf deren Seiten die Berichte der siebenbürgischen Korrespondenten ständig veröffentlicht wurden. Die Zeitschriften von Karl Gottlieb Windisch (Pressburger Zeitung und Ungrisches Magazin) publizierten größtenteils die Abhandlungen des sächsischen Geistlichen Johann Seivert. Ich möchte in meinem Beitrag auch dieses sich aus seinen Beschreibungen entfaltende Siebenbürgen-Bild skizzieren und die aus den damaligen Korrespondenzen rekonstruierbaren Berichternetze und deren Bedeutung würdigen. Benkő József und Johann Seivert waren beide gelehrte Geistliche und stellten ihre KorrespondentenTätigkeit im Sinne und im Stil der „Gelehrten Zeitschriften” vor, die vor der Aufklärung erschienen waren, d.h. sie waren bestrebt, das Land Siebenbürgen anhand seiner geschichtlichen Entwicklung vorzustellen und zu deuten. Sie reflektieren häufig auf ihre Vermittlerrolle, es kann daher auch ihr Selbstbild einigermaßen genau rekonstruiert werden.

Item Type: Article
Journal or Publication Title: Acta historiae litterarum hungaricarum
Date: 2018
Volume: 34
ISSN: 0586-3708
Page Range: pp. 199-220
Event Title: Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (2018) (Győr) (Pannonhalma)
Uncontrolled Keywords: Johann Seivert, Benkő József, Sajtótörténet - magyar - Erdély - 18-19. sz.
Additional Information: Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar és német nyelven
Date Deposited: 2019. Jan. 31. 09:01
Last Modified: 2019. Jan. 31. 09:01
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57001

Actions (login required)

View Item View Item