Kelemen Zoltán: Rend és rendetlenség a gyűjteményekben : megjegyzések Milorad Pavić Kazár szótára kapcsán. In: Acta historiae litterarum hungaricarum, (34). pp. 243-257. (2018)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
hist_litt_hung_033_ujfolyam_003_243-257.pdf Letöltés (230kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Milorad Pavić Kazár szótár című lexikonregénye megfelelő lehetőséget nyújt a nyugati kultúra és civilizáció tudományos rendje, illetve rendszerei felépítésének, létrejöttének, de legfőképpen előnyeinek és hátrányainak vizsgálatához. A Michel Foucault-i vagy Jorge Luis Borges-i értelemben veendő tudományos szerveződés, a hierarchia intézményes és egyúttal enciklopédikus kiépülése, illetve ennek ellentmondásai képezik a vizsgálat tárgyát, melyhez az említett Pavić-mű nyújtja a példákat. Borges feltételezi, hogy a kozmosz leírható enciklopédikusan, holott a tudástárak létrehozása – ahogy arról Foucault értekezik A szavak és a dolgok Előszavában – mindössze egy lehetséges emberi módszer a világ kiismerésére, de a rend, sőt a hely sem szigorú tény ebben az esetben, pusztán emberi kódolás eredménye. A metafizikai értelemben vett „abszolút könyv”, illetve abszolút gyűjtemény fikció. Paul Feyerabend Három dialógus a tudásról című művében mutat rá arra, hogy az sem egyértelmű, hogy mit tekintünk definíciónak és mit a definíció tárgyának, mert még ez a kettő is felcserélhető. A tudás társadalmi jelenség, és mint ilyen, egzakt módon nem meghatározható. Amellett persze, hogy az emberi meghatározások megismerhető határok közé sorolják például a tudást, hogy egyáltalán valamit meg lehessen állapítani róla, még ezek a határok sem tekinthetők megnyugtatóan állandónak. Míg Feyerabend számára a tudás társadalmi jelenséggé válik, addig Foucault a „dolgok”, a kultúra és a civilizáció kódjainak enciklopédikus rendjét utalja csupán a társadalom szintjére, míg a tudományokat, elsősorban a filozófiát mindezen kívül helyezi el, mint amelyek magyarázzák és szervezik a rendet. Mindezzel együtt Feyerabend és Foucault is azt kutatja, hogy egyáltalán milyen módon jöttek és jöhettek létre a tudás, illetve a megismerés általunk manapság ismert legkülönbözőbb formái. Milorad Pavić’s Dictionary of Khazars provides a good opportunity to investigate the structures and the creation of the scientific orders of western culture and civilization, as well as its advantages and disadvantages. The essay analyses the scientific organization, the build-up of the institutional and encyclopaedical hierarchy in the sense Michel Foucault or Jorge Luis Borges meant it, its contradictions not neglected. Pavic’s book offers examples. Borges postulates that we can describe the cosmos in some encyclopaedical way, although the construction of the knowledgebase – as Foucault sees it in the Foreword of Les Mots Et Les Choses – is only a possible human method to gain knowledge of the world. But neither the order nor the place can be considered a solid fact in this case, they are only the outcome of human condition. The ’Absolute book’ or the absolute collection in a metaphysical meaning is a fiction. Paul Feyerabend in his Three Dialogues on Knowledge points out, that it is not univocal what we can understand as definition or the subject of the definition, because these are interchangeable. Knowledge is a social phenomenon, and as such it cannot be exactly defined. Definitions keep knowledge among cognizable borders in order to be able to say something about it at all, but even the borders are not constant. While knowledge became a social phenomenon for Feyerabend, Foucault refers the encyclopaedical order of the codes of ’things’ and culture to the level of society, while he takes the sciences, first and foremost philosophy out of this, because these explain and organize the order. Both of them investigate the methods of the creation of knowledge and cognition, as we nowadays realize them.
| Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
|---|---|
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Acta historiae litterarum hungaricarum |
| Dátum: | 2018 |
| Kötet: | 34 |
| ISSN: | 0586-3708 |
| Oldalak: | pp. 243-257 |
| Befoglaló mű URL: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/56972/ |
| Kulcsszavak: | Tudománytörténet, Gyűjtemény |
| Megjegyzések: | Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar és angol nyelven |
| Feltöltés dátuma: | 2019. jan. 31. 09:22 |
| Utolsó módosítás: | 2021. ápr. 20. 08:19 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57003 |
 |
Tétel nézet |
