Ésszerűség, indulatok és érzelmek a gazdasági folyamatokban és döntésekben

Gartner Szilvia: Ésszerűség, indulatok és érzelmek a gazdasági folyamatokban és döntésekben. In: Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban. pp. 115-130. (2012)

[thumbnail of erzelmek_es_indulatok_a_gazdasagban_115-130.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
erzelmek_es_indulatok_a_gazdasagban_115-130.pdf

Letöltés (969kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

„Navigare necesse est” - mozogni, tevékenykedni, "hajózni" kell - mondták az ókorban, de igaz ez napjainkban is, hiszen a változásokkal csak akkor lehet lépést tartani, ha gyorsabban változunk a világnál, amelyben élünk. A napjainkban érzékelhető éles versenyben csak azok a cégek tudnak talpon maradni, amelyek képesek állandóan megújulni, és amelyeknek vezetői mindig készek akár radikálisan is átalakítani a vállalati gondolkodást és a szervezetet. A gazdasági döntések meghozatalában tehát nagy szerepet játszanak a gazdasági szereplők viselkedési sajátosságai, amelyek nem illeszthetőek be a hagyományos racionális viselkedést feltételező elemzési keretbe. Burk szerint a gazdasági szereplők cselekedeteit nemcsak a piac és a jogszabályi környezet vezérli, hanem az etikai szocializáció eredményeképpen kifejlődött erkölcsi megfontolások is. Ezek hatására a gazdasági szereplő olykor a szűken és rövidtávon értelmezett önérdek ellen cselekszik. Hámori Balázs szintén abból a feltételezésből indul ki, hogy "az emberi lények esendőek és képtelenek racionálisan cselekedni". De tovább megy ennél; részletesen bizonyítja, hogy "az érzelmek uralma" többnyire szemben is áll a racionális cselekedetekkel. Az érzelmek fogalmát egyébként kiszélesíti, ide sorolva a preferenciákat, motivációkat, indulatokat, bizalmat, önzést, együttérzést, irigységet, féltékenységet és még sok mást. Igaz azonban az is, hogy minél nagyobb egy vállalat annál nagyobb a döntéshozó felelőssége és annál inkább háttérbe kell szorítania az érzelmeket egy-egy döntés meghozatalakor. Ebben segíthet a megfelelő információ. Mint tudjuk az információ hatalom, viszont nem biztos, hogy kellően informáltak vagyunk, illetve az sem, hogy azt az információt miképpen értelmezzük. A kommunikáció egyik legnagyobb csapdája, hogy a küldő célja eltér az információt feldolgozó szándékától. Ez vezethet aztán sorozatosan rossz gazdasági döntésekhez, korrupcióhoz, bűnözéshez. Napjainkban már szinte egyetlen nagyvállalat sem működhet anélkül, hogy ne említené meg politikájában a felelősségteljes viselkedést. A Corporate Social Resopnsibility, mint számos más nagyvállalatot átható folyamat nyugatról érkezett hozzánk, a magyar gazdaságba. Ez a viszonylag új keletű irányzat a fenntartható fejlődés egyik alappillére. Rövid esettanulmányomban arról szeretnék egy összefoglaló képet adni, hogy ez a felelősségvállalás némely esetben nem is annyira tudatos és előkészített, mint azt mi gondolnánk. Ezzel azonban vissza is tértem a kivonat első részéhez, miszerint minden döntés mögött egy ember vagy emberek csoportja áll, akik nem csupán racionálisan gondolkodó gépek, hanem ugyanakkor érző lények is.

Mű típusa: Könyv része
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban
Dátum: 2012
ISBN: 978-963-306-117-6
Oldalak: pp. 115-130
Befoglaló mű URL: http://acta.bibl.u-szeged.hu/57381/
Kulcsszavak: Vezetés - vállalati, Döntéshozatal
Megjegyzések: Bibliogr.: 130. p. ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven
Feltöltés dátuma: 2019. máj. 20. 13:21
Utolsó módosítás: 2020. ápr. 02. 10:13
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57555
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet