Takács Dávid: Boldogság vagy jó élet? In: Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban. pp. 537-547. (2012)
Preview |
Cikk, tanulmány, mű
erzelmek_es_indulatok_a_gazdasagban_537-547.pdf Download (195kB) | Preview |
Abstract
A közgazdaságtan, mint tudomány a filozófiából nőtt ki. Művelésének ma már szinte elengedhetetlen kelléke az empirikus kutatás. Az ökonometriai vizsgálatok egyik fő területe a boldogságkutatás, mert úgy tűnik, hogy a jóléti állam „csak” az anyagi jólétet hozta meg az embereknek, a teljes jólét (Pigoura utalva) illetve a boldogság azonban – az empirikus kutatások tanúsága szerint – nem a várakozásoknak megfelelően alakul. A boldogságkutatások népszerűsége összhangban van a közgazdaságtan eredeti célkitűzésével: az emberek életének jobbá tételével (ami, nézetem szerint, minden tudományágnak, a tudománynak küldetése kell, hogy legyen). Egyes tudósok, elsősorban filozófusok, úgy vélik, hogy az, amit az empirikus boldogságkutatások mérnek, nem feltétlenül a boldogság. Pontosabban: egyáltalán nem biztos, hogy üdvös – jó – volna az emberek számára, ha a politika annak a valaminek a növelésén, előmozdításán fáradozna, amit az empirikus kutatások, boldogság vagy jóllét címén mérnek. Ezért tartom fontos kérdésnek a boldogság, illetve a jó élet mibenlétének vizsgálatát, különféle felfogásainak megismerését. Hogy mégis mi az, aminek az előmozdításáért fáradoznunk kell, azt nehéz megmondani, hiszen ehhez olyan végső kérdésekre kellene megfelelni, mint pl. Mi a jó? Mi az emberi élet célja, értelme? Azt azonban képesek vagyunk meghatározni, hogy melyek azok a boldogságkoncepciók, amelyekről bizton állíthatjuk vagy legalábbis joggal feltételezhetjük, hogy – fennkölten fogalmazva – nem az emberiség javát szolgálják. Éppen ezért jelent meg a szakirodalomban a boldogság (happiness) és a jó élet (good life) megkülönböztetése. Ebben a tanulmányban bemutatom a legfontosabb boldogságfelfogásokat (emberi érzésekre, hangulatokra, attitűdökre, ezek keverékeire vagy az életre, mint egészre koncentrálók). Példákon keresztül igazolom, hogy a fenti koncepciók némelyike nem feltétlenül egyeztethető össze azzal, amit akár a laikus, akár a tudós jó életnek nevezne. A jó élettel kapcsolatos néhány elméleti megfontolás ismertetése után amellett érvelek, hogy az emberek javát leginkább szolgáló boldogságkoncepció egy olyasféle volna, amely az ember életének egészét tekinti, és egyfajta életterv-megvalósítást (life plan view – Chekola), vagy a képességek kibontakoztatását (Ardila) foglalja magában.
| Item Type: | Book Section |
|---|---|
| Journal or Publication Title: | Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban |
| Date: | 2012 |
| ISBN: | 978-963-306-117-6 |
| Page Range: | pp. 537-547 |
| Related URLs: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57381/ |
| Uncontrolled Keywords: | Boldogság, Jólét, Szubjektív jólét, Gazdaságpszichológia |
| Additional Information: | Bibliogr.: p. 546-547. ; összefoglalás magyar nyelven |
| Date Deposited: | 2019. May. 21. 12:00 |
| Last Modified: | 2020. Apr. 02. 10:13 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57579 |
Actions (login required)
 |
View Item |
