Vajda Beáta: Az Allais paradoxon és empirikus vizsgálata. In: Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban. pp. 548-560. (2012)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
erzelmek_es_indulatok_a_gazdasagban_548-560.pdf Letöltés (510kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A főáramú közgazdaságtan racionálisan cselekvő „homo oeconomicus” – ának képét az elmúlt évtizedekben számos kihívás érte. Mintegy fél évszázaddal ezelőttre tehetjük ennek a folyamatnak az intenzívebb kezdetét: Herbert Simon az ötvenes években bevezette a korlátozott racionalitás fogalmát, melynek lényege, hogy bár a döntéshozók ésszerűségre törekszenek, számítási, logikai és memóriakorlátaikat nem képesek meghaladni (Eső és Lóránth, 1993). A döntéselmélet domináns irányzatát, a várható hasznosság elméletét ért egyik legkorábbi és egyik leghíresebb kritikáját szintén ebben az időszakban, 1953-ben szolgáltatta a később Nobel-díjat nyert Maurice Allais, aki az egyéni döntéshozók preferenciáinak inkonzisztenciájáról írt. Jelen tanulmányban a várható hasznosság elméletét, valamint Allais erre adott válaszának, az Allais paradoxonnak kialakulását, alapjait, működését és következményeit mutatom be.
| Mű típusa: | Könyv része |
|---|---|
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban |
| Dátum: | 2012 |
| ISBN: | 978-963-306-117-6 |
| Oldalak: | pp. 548-560 |
| Befoglaló mű URL: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57381/ |
| Kulcsszavak: | Döntéshozatal, Döntéselmélet |
| Megjegyzések: | Bibliogr.: p. 559-560. ; összefoglalás magyar nyelven |
| Feltöltés dátuma: | 2019. máj. 21. 12:03 |
| Utolsó módosítás: | 2020. ápr. 02. 10:13 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57580 |
 |
Tétel nézet |
