A területi felzárkózás dilemmái

Katona Tamás: A területi felzárkózás dilemmái. In: A területi fejlődés dilemmái. pp. 15-26. (2014)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű a_teruleti_fejlodes_dilemmai_015-026.pdf Letöltés (295kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az európai statisztikai gyakorlat folyamatosan vizsgálja az egyes országok fejlettségi mutatóit. Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat koordinálásával 1995-től állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok a jelenlegi 28 tagország helyzetének alakulásáról. Az alapvetően azonos módszertan alapján számított gazdaság- és társadalomstatisztikai indikátorok segítségével vizsgálható a tagországok fejlődésének dinamikája, az eltérő ütemből adódó szintkülönbség változása. Az indikátorok egységes módszertana egyre inkább lehetővé teszi a regionális különbségek összehasonlítását is. Az Európai Unióhoz 2003 után csatlakozott 13 tagország többségében érdemleges felzárkózást tükröznek az adatok, jelentős különbségekkel, sőt átrendeződéssel. Amíg a vizsgált periódus kezdetén az érintett 11 kelet-közép-európai ország a fejlettség szempontjából két csoportra, egy Visegrád és egy Balti-Balkán csoportra volt osztható, mára a 3 balti tagország egyértelműen felzárkózott a visegrádi országok fejlettségéhez, így Visegrádi-Balti és Balkán csoportról kell beszélni. A magyar felzárkózás az elemzett időszak első felében sikeres volt, míg az utóbbi tíz évben megtorpant, és lemaradóban vagyunk a Visegrád csoporttól. Ez a folyamat együtt jár Magyarországon a regionális különbségek növekedésével.

Mű típusa:	Könyv része
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	A területi fejlődés dilemmái
Dátum:	2014
ISBN:	978-963-306-344-6
Oldalak:	pp. 15-26
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/57371/
Kulcsszavak:	Statisztika
Megjegyzések:	Összefoglalás magyar nyelven
Feltöltés dátuma:	2019. máj. 28. 11:57
Utolsó módosítás:	2020. ápr. 02. 10:07
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57998

Bővebben:

Tétel nézet