Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése.
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
pek_2007_119-120.pdf Letöltés (165kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Hátrányos helyzetű lehet a gyermek például érzelmi, anyagi vagy nyelvi szempontból, sok esetben ezek a hátrányok halmozottan jelentkeznek. Korábbi kutatásokból ismert, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek elemi alapkészségeinek fejlettsége már iskolába lépéskor jelentősen elmarad a kedvező körülmények között nevelkedő társaikéhoz képest. Iskolai teljesítményük, osztályzataik gyengébbek, tanulási motivációjuk alacsonyabb. Az utóbbi években számos kezdeményezés látott napvilágot a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Találunk ezek között iskolai innovációt, eszköz- és infrastruktúra-fejlesztést, pedagógus továbbképzést, szülők bevonására építő programokat. A gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztésre is több kezdeményezés történt. E programok eredményesség- és beválásvizsgálata azonban sok esetben nem történt meg. Ez idáig viszonylag kevés innováció hatékonyságát igazolták. Szimpóziumunk keretében hátrányos helyzetű gyermekek készség- és képességfejlesztésére irányuló kísérletek módszereit és eredményeit mutatjuk be. Mind a négy előadás olyan fejlesztő programot mutat be, amely kísérletileg igazoltan eredményesnek bizonyult. Az első előadás keretében egy óvodai készségfejlesztő programot ismertetünk. Egy olyan kétéves, középső- és nagycsoportra kiterjedő fejlesztés eredményeiről számolunk be, amely a DIFER Programcsomagra építve tett kísérletet a sikeres iskolakezdés feltételeinek megteremtésére. A második előadás hátrányos helyzetű kisiskolások gondolkodási képességének fejlesztésével foglalkozik. A fejlesztő program Klauer induktív gondolkodásra kidolgozott definíciójára épít, alapszerkezete hasonló az eredeti német tréning felépítéséhez. Ennek keretében sikerült igazolni, hogy az induktív gondolkodás kisiskolás korban eredményesen fejleszthető. A harmadik előadás a tanulási képességek fejlesztésével foglalkozik. A kísérlet ötödikes tanulók szövegértését, rendszerezési, következtetési és a kombinatív képességét fejlesztette. A program tanórai keretek között zajlott, tankönyvi szövegekre építve valósította meg a képességek fejlesztését. A negyedik előadás az Információs és Kommunikációs Technológia fejlesztő hatását vizsgálja. Abból a feltételezésből indul ki, hogy az IKT-környezetnek jelentős a motiváló hatása, ezáltal közvetett módon befolyást gyakorol a gyermekek fejlődésére. Kísérletileg igazolta az IKT-környezet önszabályozó tanulásra gyakorolt fejlesztő hatását hátrányos helyzetű gyermekek körében. Az előadások rámutatnak, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek elmaradása számottevően csökkenthető. Ennek következtében továbbtanulási lehetőségeik, munkavállalási esélyeik, társadalmi beilleszkedésük jelentős mértékben javulhat.
Mű típusa: | Konferencia vagy workshop anyag |
---|---|
Rovatcím: | Szimpózium |
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Pedagógiai Értékelési Konferencia |
Dátum: | 2007 |
Kötet: | 5 |
Oldalak: | pp. 119-120 |
Konferencia neve: | Pedagógiai Értékelési Konferencia (5.) (2007) (Szeged) |
Befoglaló mű URL: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/59491/ |
Kulcsszavak: | Hátrányos helyzet - oktatásügy - Magyarország - előadáskivonat, Képességfejlesztés - előadáskivonat |
Megjegyzések: | Összefoglalás magyar nyelven |
Feltöltés dátuma: | 2019. aug. 02. 11:44 |
Utolsó módosítás: | 2022. nov. 08. 11:56 |
URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/60413 |
Tétel nézet |