Az eredményesség mérése a felsőfokú képzésben, és az eredményességre ható tényezők szerepe

Az eredményesség mérése a felsőfokú képzésben, és az eredményességre ható tényezők szerepe.

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű pek_2010_040-041.pdf Letöltés (387kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az iskolai eredményesség része a tanulói eredményesség, az iskola és a tanári munka hatékonysága, valamint a két tényező együttes hatása. A nemzetközi vizsgálatok a tanulói teljesítmény alapján a kimenetet mérik, a kezdő és végállapotot hasonlítják össze. Az újabb eredményességvizsgálatok egyszerre nézik a tanulók teljesítményeit, a tanár-diák viszonyt, a vezetés szerepét, valamint a hozzáadottérték-kutatások az iskolák eredményességének tényezői között figyelembe veszik a tanulók összetételét is. A felsőfokú képzésben az eredményesség mérése nem annyira kidolgozott, mint a középfokú képzés esetén, szimpóziumunkban ennek mérésére teszünk kísérletet, illetve egyes előadásokban vizsgáljuk a diákok eredményességére ható tényezők szerepét is. Előadásaink többsége a tanulói eredményességre koncentrál. Első előadásunkban a tanulói eredményességet mérjük, figyelembe véve a hozzáadott értéket is, a középfokú eredményességi mutatókat összehasonlítjuk a felsőfokú eredményességgel, és vizsgáljuk a felsőfokú eredményesség rejtett mutatóit is a szoros értelemben vett iskolai eredményesség mérése mellett. Második előadásunkban, a részidős képzésben részvevő kismamák körében vizsgáljuk a tanulási befektetéseket és hozamokat, a tanulmányi eredményességre ható tényezők (pl. családi háttér) szerepét. Harmadik előadásunkban a puritán időfelhasználást mint a tanulói eredményesség egyik mutatóját tekintjük, feltételezve, hogy ez a munkaerőpiaci sikeresség előrejelzője is lehet. Negyedik előadásunk az iskolai eredményesség nemi különbségeit vizsgálja közép- és felsőfokon (középfokon 5, felsőfokon 9 mutatóval), és a nemi különbségek meghatározásakor többváltozós módszerekkel megpróbálja kiszűrni a társadalmi háttér hatását is. Utolsó előadásunkban a felsőoktatásban oktató nők sikerességét meghatározó tényezőket vizsgáljuk, a felsőfokú eredményességet az oktatók munkájának hatékonysága felöl is közelítjük. Előadásaink vizsgálati területe a partiumi régió (Magyarország keleti határmenti övezete, Kárpátalja, valamint Erdély nyugati része). Vizsgálati módszerünk elsősorban kvantitatív, kérdőíves technikára épül, bár az oktatói eredményességnél kvalitatív (interjús) technikát is alkalmazunk. Az adatok feldolgozása során kereszttáblákkal, összehasonlító átlagokkal dolgozunk, egyik előadásban többváltozós módszereket is felhasználunk. Eredményeink azt mutatják, hogy érdemes volt többféle mérőeszközzel kísérletet tennünk a felsőfokú eredményesség mérésére, és az eredményességre ható tényezők (nem, családi háttér stb.) vonatkozásában is fontos eredményeket kaptunk. További kutatásainkban szeretnénk finomítani mérőeszközeinket egy egységes, de összetett mutató megalkotásával, figyelembe véve a hozzáadott érték szemléletet is.

Mű típusa:	Konferencia vagy workshop anyag
Rovatcím:	Szimpózium
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Pedagógiai Értékelési Konferencia
Dátum:	2010
Kötet:	8
Oldalak:	pp. 40-41
Konferencia neve:	Pedagógiai Értékelési Konferencia (8.) (2010) (Szeged)
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/59493/
Kulcsszavak:	Felsőoktatás - előadáskivonat, Eredményesség - iskolai - előadáskivonat
Megjegyzések:	Összefoglalás magyar nyelven
Feltöltés dátuma:	2019. aug. 23. 11:24
Utolsó módosítás:	2022. nov. 08. 11:55
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/60608

Bővebben:

Tétel nézet