A demobilizáció forrásai : a tüntetési részvétel kockázatai

Susánszky Pál: A demobilizáció forrásai : a tüntetési részvétel kockázatai. In: Mások vagy ugyanolyanok? A hallgatók politikai aktivitása, politikai orientációja Magyarországon. pp. 67-90. (2019)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű 2019_belvedere_masok_vagy_ugyanolyanok_067-090.pdf Letöltés (472kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A protest politikai részvételről szóló irodalomban sokat és alaposan kutatott kérdés, melyek azok a tényezők, amelyek a tüntetésen való részvételt elősegítik. Az elégedetlenség, a politika és a közélet iránti érdeklődés, az politikai hatékonyságáról való vélekedés olyan tényezők, melyek a protest részvétel irányába lökik az embereket. Az ellentétes irányba ható, visszatartó erőkről azonban jóval kevesebb vizsgálat készült. A cselekvéselmélet alapján feltételezhető, hogy a politikai részvétel negatív következményei a részvétel gátját jelenthetik. Ha egy tüntetésen nagy az esélye a rendőri túlkapásoknak, akkor várhatóan a részvételi hajlandóság csökken. A szociológiai és pszichológiai kutatások azonban vegyes képet mutatnak. Egyes, főleg kvalitatív kutatások arról számolnak be, hogy a társadalmi mozgalmak aktivistái gyakran kerülnek szembe olyan kockázatokkal, ami eltántorítja őket a részvételtől. Karl-Dieter Opp és kutatótársai kvantitatív vizsgálatai viszont azt mutatják, hogy a részvétel észlelt kockázatai és a demonstráción való részvétel pozitívan korrelálnak egymással, vagyis minél kockázatosabb egy tiltakozó akció, annál magasabb a részvételi hajlandóság. Az észlelt kockázat és a részvétel közötti kapcsolat leírásához Opp kétféle mechanizmust azonosít. Egyrészt az elrettentés mechanizmusa direkt, közvetlen negatív hatást jelent a részvételre. Másrészről viszont működik a radikalizálódási mechanizmus is, egy olyan indirekt, közvetett hatás, ami szerint a magasabb észlelt kockázatok növelik az elégedetlenséget, ami pedig fokozza a részvételi hajlandóságot. Az eddigi kutatások leggyakrabban a fi zikai sérülés kockázataival foglalkoztak és tudomásom szerint kizárólag autoriter politikai rendszerekben végeztek kvantitatív vizsgálatokat. Jelen tanulmányban a kollektív cselekvés elméleti irodalmára alapozva négyféle kockázati tényezőt azonosítok, melyek demobilizálhatják a potenciális résztvevőket. Ezek közül kettő a fi zikai kockázatok alá sorolható (ellentüntetők és a rendőrök fellépése a tüntetőkkel szemben), kettő pedig a nem-fi zikai kockázatot jelent (barátok rosszallása, retorziók az egyetemen).

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Rovatcím:	Mobilizáció, mobilizálók és mobilizáltak
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Mások vagy ugyanolyanok? A hallgatók politikai aktivitása, politikai orientációja Magyarországon
Dátum:	2019
ISBN:	978-615-6060-10-5
Oldalak:	pp. 67-90
Nyelv:	magyar
Kulcsszavak:	Felsőoktatás - Magyarország - 21. sz., Politikai szociológia - magatartáskutatás, Ifjúságpolitika, Egyetemi hallgatók - magyar - mentalitás
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 85-87. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.06. Politikatudomány
Feltöltés dátuma:	2020. jún. 08. 09:26
Utolsó módosítás:	2023. már. 20. 14:56
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/68883

Bővebben:

Tétel nézet