"S nem akad ember, ki meg tudná mondani, milyen volt végórája?" : korai elméletek Petőfi Sándor eltűnéséről

Owaimer, Oliver: "S nem akad ember, ki meg tudná mondani, milyen volt végórája?" : korai elméletek Petőfi Sándor eltűnéséről. In: Acta historiae litterarum hungaricarum, (35-36). pp. 167-211. (2020)

[img]
Preview
Cikk, tanulmány, mű
hist_litt_hung_035-036_ujfolyam_004-005_167-211.pdf

Download (754kB) | Preview

Abstract

Petőfi utolsó napjáról végeláthatatlan terjedelmű irodalom született az elmúlt százhetven évben. Jelen dolgozat nem újabb elmélet felállítását kísérli meg, inkább a fehéregyházi csata után kialakult párhuzamos teóriák kontextusára, hátterére fordítja figyelmét. A vizsgált szövegkorpusz tematikai szempontból három csoportba sorolható: a) olykor egymásnak is ellentmondó narratívák Petőfi haláláról; b) alaptalan állítások Petőfi életben maradásáról; c) a két narratíva között töprengő, bizonytalan találgatások. Petőfi halála még nem volt általánosan elfogadott tény Szendrey Júlia második házasságának megkötésekor, emiatt az egybekelés sokak szemében erkölcsi véteknek: megcsalásnak, árulásnak minősült. A Júlia-ellenesség érvrendszere később új elemmel bővült, amikor Szendrey Júlia hiúsága is bekerült a költő halálának elbeszéléskészletébe. A Júlia második házasságát követő társadalmi reakció, valamint a későbbi Júlia-recepció is a bűnbakképzés folyamatára emlékeztet, mely során egyre egyértelműbb és közvetlenebb formában jelentek meg az ő felelősségét firtató vádak. Ugyanakkor nemzetközi színtéren nem igazán érzékelhető az egzaltált hazai párbeszédben megfigyelhető információzavar. An enormous amount of literature has been written about Petőfi’s last day in the last one hundred and seventy years. My paper does not attempt to bring forth another new theory, instead, it focuses on the context and background of the parallel theories that emerged after the battle of Fehéregyháza. The corpus examined can be divided into three main groups on a thematic base: a) contradictory narratives about Petőfi’s death; b) irrational and fantastic statements about Petőfi’s survival; c) contemplative and uncertain guesses between the two narratives. Petőfi’s death was not a consensual fact yet at the time of Júlia Szendrey’s second marriage, therefore, the marriage was considered a moral sin, fraud, treachery in the eyes of many. Later a new element was added to the anti-Júlia arguments when the personal vanity of Júlia Szendrey was also included in the narrative of the course of events leading to the poet’s death. The social reaction following Júlia’s new marriage, as well as the later Júlia-reception, are also reminiscent of the scapegoating process. Questions about the wife's possible responsibility appeared in increasingly clear and direct forms. On the international stage, however, we do not see the over-heated Hungarian approach and the resulting information chaos.

Item Type: Article
Other title: "And is there no one who could say how his last hour was?" : early theories about Sándor Petőfi’s disappearance
Heading title: Inter disciplinae
Journal or Publication Title: Acta historiae litterarum hungaricarum
Date: 2020
Volume: 35-36
ISSN: 0586-3708
Page Range: pp. 167-211
Publisher: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék
Place of Publication: Szeged
Related URLs: http://acta.bibl.u-szeged.hu/71743/
Uncontrolled Keywords: Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Magyarország története - 1848–1849, Szabadságharc - magyar - 1848-1849, Irodalmi kultusz - magyar, Magyar irodalom - költészet - 19. sz.
Additional Information: Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Subjects: 06. Humanities
06. Humanities > 06.02. Languages and Literature
06. Humanities > 06.02. Languages and Literature > 06.02.03. General literature studies
Date Deposited: 2021. Feb. 03. 13:36
Last Modified: 2021. Feb. 03. 13:36
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/71866

Actions (login required)

View Item View Item