Hajdó József: The implementation of applicable legislation principle of the Regulation 1408/71. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica, (69) 1-48. pp. 217-235. (2007)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
juridpol_069_217-235.pdf Letöltés (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A szociális biztonság koordinációjának célja, hogy biztosítsa az EU tagállamokban az állampolgárok és családtagjaik részére a szociális ellátások bizonyos formáinak igénybevételét más tagállamokban. A tagállamokban az ellátások fajtái, jogosultsági feltételei és mértéke eltérő, azt a tagállamok maguk határozzák meg. A koordináció mindössze a tagállami szociális rendszerek közö ttteremt kapcsolatot, mégpedig úgy, hogy meghatározza, milyen feltételek melle ttés milyen eljárások betartásával kell más tagállam állampolgárai részére szociális ellátásokat nyújtani. A szabályozások pontosan behatárolják, hogy az állampolgárok mely köre jogosult a juttatásokra, illetve hogy milyen szociális juttatásokat kell a koordináció alá tartozónak tekinteni. Az Európai Unió jogi alapját képező, az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 42. Cikkében (a régi 51. Cikk) rendelkezik a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról. A szociális biztonsági rendszerek tagállamok közötti koordinációja az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendeletek alapján történik, melyek hazánk uniós csatlakozásának napjával (2004. május l.) Magyarországon is kötelezően alkalmazandó jogszabályokká váltak. Mindkét szabályozás rendelet, tehát közvetlen alkalmazása a tagállamokra nézve kötelező, és elsőbbséget élveznek a belső joggal szemben. A rendeletek négy alapvető fontosságú alapelven nyugszik: a) Egy ország jogrendszerének alkalmazása, b) Azonos elbírálás, c) Szerze ttjogok megtartása és d) Biztosítási idők összeszámítása. Ezen alapelvek közül a tanulmány az elsővel (egy állam joghatóságának elve — applicable legislation) foglalkozik részletesen. Bemutatja a koordinációs rendelet vonatkozó cikkelyeit és azok érvényesülését a tagállamok gyakorlatában. A koordinációs rendelet jogválasztásra vonatkozó általános szabálya: a munkavégzés helyének a joga (lex loci laboris). Emelle ttszámos speciális szabályt (kivételt) is tartalmaz. A rendelet általános szabálya értelmében a munkavállalóra annak az országnak a jogszabályai vonatkoznak — abban az országban biztosított — amelynek területén a munkát végzi (13. cikk). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló, illetve önálló vállalkozó a munkavégzés helye szerinti országban a munkavégzés megkezdésétől biztosított lesz és a járulékokat is ebben az államban kell fizetni. Ez abban az esetben is így van, ha a munkáltató székhelye/telephelye egy másik tagállam területén található. Amennyiben egy másik tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató olyan munkavállalót — akinek állandó lakóhelye valamely EGT tagállam területén található — Magyarországon foglalkoztat, a magyar szabályok szerint válik biztosítottá és utána munkáltatója a magyar biztosítottakra irányadó mértékű járulékot fizet. Ilyen esetben a Magyarországon foglalkoztatottmunkavállaló a bejelentési kötelezettség és járulékfizetés tekintetében úgy jár el, mintha a munkáltató képviselője volna. A Rendelet főszabálya értelmében egy személy egyszerre csak az EGT egy tagállamában lehet biztosított, akkor is, ha egyidejűleg több tagállamban több munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatják. E szabály alól csak olyan, speciális esetekben lehet kivételt megállapítani, amikor az ado ttszemély valamely tagállamban a köztisztviselők különleges társadalombiztosítási rendszerébe tartozik. Az általános szabályok alól azonban a Rendelet több kivételt is megállapít. A kivételek az alábbiak: a munkaadó által a másik ország területére munka végzésére kiküldött dolgozók (a külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselők is); a tengeri hajók, repülőgépek személyzete; a külképviseletek tagjai és alkalmazottai. A migráns munkavállalók szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendelet (a Rendelet) II. címe rögzíti azokat az általános és különös szabályokat, amelyek alapján meghatározható, hogy egy, tevékenységét részben vagy egészben az Európai Gazdasági Térség különböző tagállamaiban végző munkavállaló/egyéni vállalkozó esetében mely tagállam jogszabályait kell alkalmazni a biztosítási kötelezettség elbírálására. A cikk első részében a 1408/71/EGK rendelet alapelvei közül az alkalmazandó jog alapelvére vonatkozó általános és kivételes szabályokat mutatjuk be. A második részben az Európai Uniós trESS project (trESS: training and researching on European Social Security) keretében végzett kutatás eredményein alapulva mutatjuk be az egyes tagállamokban jelentkező — az alkalmazandó jog alapelvéhez kapcsolódó — legfontosabb problémákat.
| Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
|---|---|
| Egyéb cím: | Az alkalmazandó jog kiválasztásának szabályai az 1408/71/EGK rendeletben |
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica |
| Dátum: | 2007 |
| Kötet: | 69 |
| Szám: | 1-48 |
| ISSN: | 0324-6523 |
| Oldalak: | pp. 217-235 |
| Nyelv: | magyar , angol |
| Kiadó: | Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága |
| Kiadás helye: | Szeged |
| Befoglaló mű URL: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/37929/ |
| Kulcsszavak: | Jogtörténet |
| Megjegyzések: | Bibliogr.: p. 232-233. és a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven |
| Szakterület: | 05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.05. Jogtudomány |
| Feltöltés dátuma: | 2016. okt. 15. 11:12 |
| Utolsó módosítás: | 2023. nov. 30. 10:12 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/7326 |
 |
Tétel nézet |
