Makk Ferenc: La Hongrie entre l'Empire Allemand et Byzance : la naissance du Royaume de Hongrie. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica, (73) 1-64. pp. 489-498. (2010)
Preview |
Cikk, tanulmány, mű
juridpol_073_489-498.pdf Download (832kB) | Preview |
Abstract
A pogány és nomád (vagy: félnomád) magyarok 895 és 900 között birtokukba vették és megszállták a Kárpát-medencét, valamint a Lajta és a Fischa folyók közét és a Morva-medencét. A magyarok honfoglalása egyaránt sértette a német (keleti frank), a bolgár és a bizánci politikai-hatalmi érdekeket. Az ellentéteket fokozta az, hogy 899-től a magyarok előbb Európa gazdag nyugati, majd déli keresztény országai ellen rendszeresen vezetttek katonai hadjáratokat zsákmányszerzés céljából. E rabló és pusztító hadjáratok következtében kialakult ellenséges, háborús viszony már a 10. század közepén azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy az európai népek és hatalmak előbb-utóbb fizikailag megsemmisítik a magyarságot. Ennek elkerülése érdekében fokozatosan megváltozott a magyar külpolitika. A 955. évi, Lechmezei súlyos vereség után leálltak a nyugati irányú hadjáratok, és a Magyar Fejedelemség vezetői, német támadástól félve, a Római Pápaság felé közeledtek — sike rtelenül. A 970. évi arkadiopolisi nagy vereség nyomán a magyarok felhagytak a balkáni hadjáratokkal is, és a magyar vezetők, bizánci inváziótól tartva, a Német Birodalom felé nyitottak, békét és szövetséget kötöttek vele. Ennek eredményeként 972-973-tól megindult a német birodalmi egyház térítő tevékenysége magyar földön, és Géza fejedelem (kb. 971-997) német katonaság segítségét is élvezte a hatalmával szembeszegülő belső ellenfeleivel szemben. Utóda, fia István folytatta a németbarát politikát, de a birodalmi egyház helyett a római pápa alá rendelte az új magyar egyházat. Ezzel együttteljesen kizárta a konstantinápolyi pátriárka egyházi befolyását is országából. . Magyarország teljes európai integrációját az jelentette, hogy 1000-1001-ben István fejedelmet a német császár és a római pápa közös egyetértésével királlyá koronázták püspökei. A király rendezte a magyar—bizánci viszonyt azáltal, hogy — a korábbi bolgárpártiságot felhagyva — kiegyezett Bizánccal, és a basileus is elisme rte István királyi címét. Az első magyar király [1000/1001-1038], miután — a kedvező, békés nemzetközi viszonyokat kihasználva — kemény kézzel felszámolta a törzsi szeparatizmuserőit, megteremtette országa politikai egységét. A törzsi—nemzetségi sze rvezet szétverését követően államát német minta nyomán területi alapon építette fel. A krisztianizáció és az erős állam biztosította a korban a magyarság fennmaradását Európában.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Other title: | Magyarország a Német birodalom és Bizánc között : a Magyar Királyság létrejötte |
| Journal or Publication Title: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica |
| Date: | 2010 |
| Volume: | 73 |
| Number: | 1-64 |
| ISSN: | 0324-6523 |
| Page Range: | pp. 489-498 |
| Language: | Hungarian, French |
| Publisher: | Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága |
| Place of Publication: | Szeged |
| Related URLs: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/37950/ |
| Uncontrolled Keywords: | Magyarország története - középkor |
| Additional Information: | Bibliogr.: p. 496-497. ; összefoglalás magyar nyelven |
| Subjects: | 06. Humanities 06. Humanities > 06.01. History and archaeology |
| Date Deposited: | 2016. Oct. 15. 11:11 |
| Last Modified: | 2023. Nov. 14. 08:26 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/7460 |
Actions (login required)
 |
View Item |
