Klaere Helmut: Die deutschen Schwurgerichte nach 1848. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum, (1) 1-20. pp. 297-333. (2001)
Preview |
Cikk, tanulmány, mű
juridpol_doct_001_297-334.pdf Download (3MB) | Preview |
Abstract
A német szerző egy olyan jogintézmény fejlődéstörténetéből ragadott ki egy részt és mutat be, amely sok tekintetben mindmáig vitatott, és nem kis mértékben hatással van a magyar fejlődésre is. Az esküdtbíráskodás, mint az ún. laikus bíráskodás intézményesült formája, nagy hagyományokkal rendelkezik Európában, de kiváltképpen Angliában (és az angolszász joggal „megfertőzött" területeken). Alkalmazásának és létének legfontosabb tétele az a felfogás, hogy az embe ritársadalom konfliktushelyzeteinek megoldására képesnek kell lennie minden józan gondolkodású, nagykorú, speciális jogi tudással nem rendelkező személynek. Ezzel a felfogással élesen szemben áll az antik római jog emlőjén nevelkedett kontinentális jogi szemlélet, amely a bíráskodást szívesebben teszi le a tanult, képzett jogászok kezébe. Ez utóbbi megközelítés egyik jogtörténetileg is kiemelkedően jelentős terrénuma Németország, ahol 1848-ig az esküdtszékek bevezetésére nem került sor. Változott a helyzet 1848 után, amikor a polgári átalakulás jegyében a perrend reformjára is sor került, és német földön is felállították az esküdtszékeket. Az esküdtszéki bíráskodás tulajdonképpen csak a weimari köztársaságig állott fenn; akkor megszüntették, illetve gyorsan elhalt, és feltámasztására máig is csupán elméleti kísérletek történtek. A tanulmány szisztematikusan feldolgozza a szorosan vett esküdtszékek szinte teljes németországi jogtörténetét, a legfontosabb aspektusok mellett. Szól az esküdtszékek felállításának szabályairól, az eljárás rendjéről és a perorvoslati formákról. Részletesen szól az esküdtszékek működésének problémáiról, a manipulációs lehetőségekről. A császárkor idején zajló k ritika és reformtörekvések felvázolása is helyet kap a dolgozatban, méghozzá széles horizonton: a jogelméleti irodálom bemutatása mellett a politikai szempontokról is olvashatunk.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Other title: | A német esküdtszékek 1848 után |
| Journal or Publication Title: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum |
| Date: | 2001 |
| Volume: | 1 |
| Number: | 1-20 |
| ISSN: | 0324-6523 |
| Page Range: | pp. 297-333 |
| Language: | Hungarian, German |
| Place of Publication: | Szeged |
| Related URLs: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/37957/ |
| Uncontrolled Keywords: | Esküdtszék - büntetőeljárás - német |
| Additional Information: | Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven |
| Subjects: | 05. Social sciences 05. Social sciences > 05.05. Law |
| Date Deposited: | 2016. Oct. 15. 11:13 |
| Last Modified: | 2025. Mar. 24. 09:12 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/7505 |
Actions (login required)
 |
View Item |
