Karl Kraus als Jurist in Sittlichkeit und Kriminalität

Goltschnigg Dietmar: Karl Kraus als Jurist in Sittlichkeit und Kriminalität.

Cikk, tanulmány, mű szegedi_jogasz_doktorandusz_konf_001_061-068.pdf Letöltés (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Az osztrák bírósági gyakorlat és a sajtó bírósági tudósításai, amelyek ellen Kraus támadásokat intézett. A sajtót megbélyegezte, mert az szemérmetlenül szenzációhajhász és a bírósági ítélethozatal számára teljesen jelentéktelen részleteket hozott nyilvánosságra a vádlott magánéletéből. A bírósági gyakorlatot kipellengérezte, mert az a bűnözést uzsora, kizsákmányolás és zsarolás formájában már azáltal is támogatta azt, hogy állami megbízásból az erkölcs mint jogi tárgy, különösen a nemi erkölcs védelmét hozta fel ürügyül. Kraus ezért a pornográfia, a prostitúció, a kerítés, a házasságtörés, a homoszexualitás és a terhesség-megszakítás teljes büntetlensége mellett szállt síkra, és ezzel megelőzte a liberális eszméket, amelyek jogi vonalon csak évtizedekkel később jutottak érvényre. Egy 1984-ben Heinz Müller-Dietz tollából a reprezentatív német „Neuen Juristischen Wochenschrift”-ben megjelentetett cikk elismerően mutat rá arra, hogy az 1960-as, ’70-es években a német (és az osztrák) büntetőjog liberalizálása és humanizálása körülötti vita gyakran egybecseng azon érvekkel, amelyeket Kraus a „Moralitás és kriminalitás”-ban (már sokkal korábban) kifejtett. Már a reformtörekvések vezérmotívumának számít „a moralitásnak a nemiség szférájára való redukálásának a tagadása” illetve „a moralitásnak mint sajátos és önálló jogi tárgy elismerésének” a vitatása. MüllerDietz továbbá kifejtette, hogy „a házasságtörés, (a felnőttek közötti) homoszexualitás, a kerítés büntethetőségének megszüntetéséért harcolók és a pornográfia, a szexuális büntetőjog különös jogi tárgyak védelmére való orientálásának, valamint a magzatelhajtás büntetése korlátozásának a hirdetői” - éppen úgy, mint Karl Kraus - a felvilágosult, liberális eszmék elkötelezettjei. Az egyén intimszféráját, „mint egy elkülönített, állami befolyástól mentes övezetet” „harmadik személyek beavatkozásától”, „de persze a büntetőjogi szabályozástól is” meg kell óvni: „Ahogy a bünetőjog mások túlkapásaitól köteles megvédeni (a polgárt), úgy egy nyitott, pluralitásra épülő társadalomban a büntetőjognak magának is tartózkodnia kell attól, hogy az egyén szabadsága ellen túlkapásokat kövessen el.” Mindezeket az 1968-as nürnbergi 47. Német Jogásznapon tárgyalt büntetőjogi reformjavaslatokat már a „Fáklyában” a 20. század elején hasonló indokolásokkal megelőzték.

Mű típusa:	Konferencia vagy workshop anyag
Egyéb cím:	Karl Kraus, mint jogász az "Erkölcsösség és a bűnözés"-ben
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature
Dátum:	2011
Kötet:	1
ISSN:	2063-3807
ISBN:	978 963 306 142 8
Oldalak:	pp. 61-68
Sorozat neve:	Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák
Nyelv:	magyar , német
Kiadás helye:	Szeged
Konferencia neve:	Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature (2010) (Szeged)
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/75048/
Kulcsszavak:	Büntetőjog, Jogtörténet
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.05. Jogtudomány
Feltöltés dátuma:	2022. már. 29. 09:55
Utolsó módosítás:	2023. dec. 05. 11:25
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/75052

Bővebben:

Tétel nézet