Self-defence and necessity in Roman law and in the Hungarian Criminal code

Orosz P. Gábor: Self-defence and necessity in Roman law and in the Hungarian Criminal code. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum, (2) 1-10. pp. 177-185. (2003)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű juridpol_doct_002_177-186.pdf Letöltés (663kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat olyan tényállásokat mutat be a Lex Aquilia által szabályozott esetkörből, melyeknél a törvény első részében szereplő occidere, illetve a harmadikrészben szabályozott urere ftangere rumpere, vagy dologrongálásformálisan megvalósul, de a szándékos elkövetés ellenére sem kerül megállapításra a cselekmény jogellenessége. A szerző célja e jogesetek bemutatásán keresztül a történeti jogösszehasonlítás módszerének segítségül hívásával annakbizonyítása,hogy a római jog ismerte azokat a szituációkat, melyekben a modern büntetőjogi dogmatika azt mondja, hogy báraz adott cselekmény formailag jogellenes, amateriális jogellenesség bizonyos, a jogáltal konstruáltokok alapján mégishiányzik.Az elkövető felelősségre vonása tehátelmarad annak ellenére, hogy megölt valakit, vagy más súlyos sérelmet okozott. Hangsúlyozandó, hogy a római jogi kazuisztikában nem találjuk meg tehát a jogellenességet kizáró okok dogmatikai rendszerét, mégis a jogesetek fényében rendkívül tanulságosáttekinteni,hogy a római jogászok milyen kritériumok fennállta esetén állapították meg a jogellenesség hiányát. Ajogellenességet kizáró okok római jogirendszerének felvázolását követően a dolgozat a jogos védelem és a végszükség szabályozásának mikéntjét teszi részletes vizsgálat tárgyává. Az idevágó kázusok elemzése eredményeként levonható az a következtetés,hogy a modern büntetőjog által elfogadott alapvető követelmények a jogos védelem megállapításával kapcsolatban mar a római jogászok számára ismertek voltak, nevezetesen: (1) jogos védelmi helyzet csak a támadó irányában állhatfenn, (2) atámadás jogellenessége, a védekezés (3) azonnalisága, és (4) szükségessége, ami magábanfoglalja (4/a) az arányosság és (4/b) a lehető legenyhébb elhárítási mód választásának követel-ményét. A végszükség tekintetében a dolgozat szerzője azt a konklúziót vonja le, hogy a római jogászok a mai felfogásunkhoz nagyon hasonlóan látták a végszükség megállapíthatóságának feltételeit mind a veszélyhelyzet keletkezése, mind pedig az elhárítócselekmény és annak a jog által még tolerálható következményei tekintetében. Végül a dolgozat egy némileg speciális, és a római jogtudósok körébensem egységesen megítélt, tűzvésszel kapcsolatos jogesetet mutat be, melynek megoldása mind a végszükség, mind a köz érdekében történt károkozás szabályainak segítségül hívásával elképzelhető.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	Jogos védelem és végszükség a római jogban és a magyar büntető törvénykönyvben
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum
Dátum:	2003
Kötet:	2
Szám:	1-10
ISSN:	0324-6523
Oldalak:	pp. 177-185
Nyelv:	magyar , angol
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/37958/
Kulcsszavak:	Római jog, Büntetőjog - magyar
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.05. Jogtudomány
Feltöltés dátuma:	2016. okt. 15. 11:13
Utolsó módosítás:	2025. már. 20. 14:17
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/7522

Bővebben:

Tétel nézet