Az exuláns és a fegyverkenőcs - Lányi György értekezése az unguentum armariumról

Báthory Orsolya: Az exuláns és a fegyverkenőcs - Lányi György értekezése az unguentum armariumról. In: Antikvitás és reneszánsz. pp. 267-277. (2022)

[thumbnail of antikvitas_es_reneszansz_kulonszam_267-277.pdf] Cikk, tanulmány, mű
antikvitas_es_reneszansz_kulonszam_267-277.pdf

Download (848kB)

Abstract

A fegyverkenőcsöt (Waffensalbe, unguentum armarium, hoplokriszma) a 16– 17. században a jatromágia, vagyis a mágikus orvoslás egyik igen hatásos készítményének tekintették. A Paracelsusnak tulajdonított, szimpatetikus elven alapuló kenőccsel nem a sebet, hanem az azt okozó fegyvert kellett bekenni. Úgy vélték, a kezeléssel több mérföld távolságból is fájdalommentesen meg lehetett gyógyítani az emberi testen ejtett sérüléseket. A kenőcs számos vitát váltott ki orvosi és teológiai körökben a 17. század folyamán. A diskurzus nem a gyógymód hatékonyságára vonatkozott, hanem inkább arra, hogy az esetleges gyógyulás vajon nem démoni erőknek köszönhető-e, vagyis hogy a szer a magia naturalis vagy a magia daemoniaca körébe tartozik-e. A vitába számos korabeli orvos, tudós is bekapcsolódott, mint pl. Daniel Sennert (1572–1637), Jan Baptista van Helmont (1580–1644) vagy Athanasius Kircher (1602–1680). A kérdésben az egykori gályarab, lutheránus prédikátor Lányi György (Juraj Lani, 1646–1701) is állást foglalt a maga módján. A Diaskepsis philosophiae naturalis de unguento armario (Lipcse, 1680) című, a természetfilozófia körébe tartozó értekezése a szerrel kapcsolatos vitában addig született írásokat és véleményeket tekinti át. In the 16th–17th centuries, the weapon salve (Waffensalbe, unguentum armarium, hoplokrisma) was considered to be one of the most effective iatromagical preparations. The weapon salve attributed to Paracelsus was claimed to be a cure for the healing of wounds at a distance (actio in distans). On the basis of sympathetic powers, the salve supposedly could heal a wound in a painless manner. The alleged cure was widely discussed in medical and theological circles in the 17th century. The disputes did not revolve around the efficacy of the ointment but rather concerned whether the possible wound-healing was due to demonic forces, i.e. whether the weapon salve belonged to magia naturalis or magia daemoniaca. A number of well-known physicians and scientists of the time also joined this discourse, such as Daniel Sennert (1572–1637), Jan Baptista van Helmont (1580–1644) or Athanasius Kircher (1602–1680). György Lányi (Juraj Lani, 1646–1701), the one of the galleyslaves priests, Lutheran émigré also took a stand on the issue. His treatise, Diaskepsis philosophiae naturalis de unguento armario (Leipzig, 1680) reviews the writings and opinions that had emerged in the debate on the weapon salve up to that time.

Item Type: Article
Other title: The émigré and the weapon salve - György Lányi’s dissertation on the unguentum armarium
Heading title: Magyarországi művelődéstörténet, neolatin és régi magyar irodalom
Journal or Publication Title: Antikvitás és reneszánsz
Date: 2022
ISSN: 2560-2659
Page Range: pp. 267-277
Language: Hungarian
Contributors:
Contribution
Name
UNSPECIFIED
Lányi György
Publisher: MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport
Place of Publication: Szeged
Related URLs: https://acta.bibl.u-szeged.hu/77278/
DOI: 10.14232/antikren.2022.k.267-277
Uncontrolled Keywords: Fegyverkenőcs - 16-17. sz.
Additional Information: Bibliogr.: p. 275-276. és a lábjegyzetekben ; ill. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Subjects: 06. Humanities
06. Humanities > 06.01. History and archaeology
Date Deposited: 2022. Nov. 14. 12:43
Last Modified: 2022. Nov. 14. 12:43
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/77299

Actions (login required)

View Item View Item