Bugac Projekt : egy ökoszisztéma kutatás négy és fél évtizede

Gallé László: Bugac Projekt : egy ökoszisztéma kutatás négy és fél évtizede. In: Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében. pp. 55-77. (2023)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű centenariumi_tanulmanykotet_szte_ttik_biologia_2023_055-077.pdf Letöltés (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A Bugac Projekt a Dél-Alföld egyik leghosszabb távú, kifejezetten természetvédelmi célú komplex ökológiai programja. Az 1976-ban, a Kiskunsági Nemzeti Park bugaci egységén, egy legeltetéstől e célból izolált homokpusztai gyepen indult és részben máig is tartó kutatások főbb témái jól indikálják a terresztris ökológia mindenkori fontosabb aktuális irányait, korszakait és főleg a természetvédelmi gyakorlat elvárásait. A Nemzetközi Biológiai Program produkcióbiológiai célkitűzéseivel 1976-ban indult projekt keretében végzett kutatások kiterjedtek az anyag- és energiaforgalmon túl a táplálkozási hálózat elemzésére, az energiaforgalomban és a trofikus struktúra alakításában kulcstevékenységet játszó koalíciók és populációk szerepének tisztázására. A térbeli szerkezet feltárására irányuló vizsgálatok kimutatták, hogy a buckahátakra és buckaközi mélyedésekre tagolt kutatási terület foltos jellegét eltérően indikálják a különböző közösségek, a legérzékenyebben a vegetáció jelzi a különbségeket, de még a legkevésbé szenzitív indikátorok mintázata is eltér a véletlenszerűtől. A közösségek térbeli foltozottságra adott válasza fontos lehet a természetvédelmi tervezésben. A mintaterületen végbemenő szekunder szukceszszió egyes foltokban elérte az erdőssztyepp fázist, a szukcesszionális változásokat azonban kedvezőtlenül befolyásolja a klímaváltozás, a szárazság hatására inverz folyamatok indulnak be és a diverzitás csökken. Bolygatási kísérletek (legelés, taposás, öntözés, felső talajréteg eltávolítása, műtrágyázás, kaszálás, kis területek „hermetikus” lekerítése) rámutattak a közösségek differenciális válaszára. A legtartósabb káros hatást a műtrágyás kezelés okozta. A mintaterület példája bizonyítja, hogy a táji és regionális biotikus kapcsolatok fontosak, ezek nélkül egy viszonylag kis kiterjedésű védett terület hosszú távú fennmaradása szinte reménytelen. A számos kisebb témát is felölelő kutatások alapján olyan természetvédelmi ajánlások fogalmazhatók meg, melyek hozzájárulhatnak a természetközeli homokterületek eredményes kezeléséhez.

Mű típusa:	Könyv része
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében
Dátum:	2023
ISBN:	978-963-306-913-4
Oldalak:	pp. 55-77
Nyelv:	magyar
Kiadó:	Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/78049
Kulcsszavak:	Ökoszisztéma - kutatás, Éghajlati változás
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 74-77. ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	01. Természettudományok 01. Természettudományok > 01.05. Föld- és kapcsolódó környezettudományok 01. Természettudományok > 01.06. Biológiai tudományok
Feltöltés dátuma:	2023. jan. 25. 11:57
Utolsó módosítás:	2023. jan. 25. 11:57
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/78074

Bővebben:

Tétel nézet