Gallé László: Bugac Projekt : egy ökoszisztéma kutatás négy és fél évtizede. In: Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében. pp. 55-77. (2023)
Preview |
Cikk, tanulmány, mű
centenariumi_tanulmanykotet_szte_ttik_biologia_2023_055-077.pdf Download (1MB) | Preview |
Abstract
A Bugac Projekt a Dél-Alföld egyik leghosszabb távú, kifejezetten természetvédelmi célú komplex ökológiai programja. Az 1976-ban, a Kiskunsági Nemzeti Park bugaci egységén, egy legeltetéstől e célból izolált homokpusztai gyepen indult és részben máig is tartó kutatások főbb témái jól indikálják a terresztris ökológia mindenkori fontosabb aktuális irányait, korszakait és főleg a természetvédelmi gyakorlat elvárásait. A Nemzetközi Biológiai Program produkcióbiológiai célkitűzéseivel 1976-ban indult projekt keretében végzett kutatások kiterjedtek az anyag- és energiaforgalmon túl a táplálkozási hálózat elemzésére, az energiaforgalomban és a trofikus struktúra alakításában kulcstevékenységet játszó koalíciók és populációk szerepének tisztázására. A térbeli szerkezet feltárására irányuló vizsgálatok kimutatták, hogy a buckahátakra és buckaközi mélyedésekre tagolt kutatási terület foltos jellegét eltérően indikálják a különböző közösségek, a legérzékenyebben a vegetáció jelzi a különbségeket, de még a legkevésbé szenzitív indikátorok mintázata is eltér a véletlenszerűtől. A közösségek térbeli foltozottságra adott válasza fontos lehet a természetvédelmi tervezésben. A mintaterületen végbemenő szekunder szukceszszió egyes foltokban elérte az erdőssztyepp fázist, a szukcesszionális változásokat azonban kedvezőtlenül befolyásolja a klímaváltozás, a szárazság hatására inverz folyamatok indulnak be és a diverzitás csökken. Bolygatási kísérletek (legelés, taposás, öntözés, felső talajréteg eltávolítása, műtrágyázás, kaszálás, kis területek „hermetikus” lekerítése) rámutattak a közösségek differenciális válaszára. A legtartósabb káros hatást a műtrágyás kezelés okozta. A mintaterület példája bizonyítja, hogy a táji és regionális biotikus kapcsolatok fontosak, ezek nélkül egy viszonylag kis kiterjedésű védett terület hosszú távú fennmaradása szinte reménytelen. A számos kisebb témát is felölelő kutatások alapján olyan természetvédelmi ajánlások fogalmazhatók meg, melyek hozzájárulhatnak a természetközeli homokterületek eredményes kezeléséhez.
| Item Type: | Book Section |
|---|---|
| Journal or Publication Title: | Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében |
| Date: | 2023 |
| ISBN: | 978-963-306-913-4 |
| Page Range: | pp. 55-77 |
| Language: | Hungarian |
| Publisher: | Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar |
| Place of Publication: | Szeged |
| Related URLs: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/78049 |
| Uncontrolled Keywords: | Ökoszisztéma - kutatás, Éghajlati változás |
| Additional Information: | Bibliogr.: p. 74-77. ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven |
| Subjects: | 01. Natural sciences 01. Natural sciences > 01.05. Earth and related environmental sciences 01. Natural sciences > 01.06. Biological sciences |
| Date Deposited: | 2023. Jan. 25. 11:57 |
| Last Modified: | 2023. Jan. 25. 11:57 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/78074 |
Actions (login required)
 |
View Item |
