A Transzlációszabályozás Kutatócsoport munkája a Szegedi Tudományegyetemen

Németh-Szatmári Orsolya; Nagy-Mikó Bence; Gombás Bence György; Molnár Árpád; Kolbert Zsuzsanna; Vörös András; Villányi Zoltán: A Transzlációszabályozás Kutatócsoport munkája a Szegedi Tudományegyetemen. In: Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében. pp. 113-136. (2023)

[thumbnail of centenariumi_tanulmanykotet_szte_ttik_biologia_2023_113-136.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
centenariumi_tanulmanykotet_szte_ttik_biologia_2023_113-136.pdf

Letöltés (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A Transzlációszabályozás Kutatócsoport két éve alakult a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszéken Dr. Villányi Zoltán egyetemi adjunktus vezetésével. Kutatásaink célkeresztjében egy újonnan felfedezett sejtalkotó, az asszembliszóma áll. Az asszembliszómák riboszómákat tartalmaznak, belőlük kilógó félkész fehérjékkel. Mivel ezek a fehérjék még nem nyerték el végső alakjukat, ezért funkciójukat sem, születőben lévő fehérjéknek, szaknyelven naszcens fehérjéknek hívjuk őket. Az asszembliszómák legfőbb funkciója, hogy a bennük lévő géntermékeket védjék a sejtek riboszóma-minőségellenőrzési rendszere elöl, mely a transzlációban elakadt riboszómák felszabadításáért felel. Az asszembliszómák jelentőségéről eddigi ismereteink, a proteaszóma, azaz a sejtek fehérjebontásért felelős komplexének két alegysége, az Rpt1 és Rpt2 (Regulatory particle triple A 1 és 2) fehérjéinek egymás közelében megvalósuló fehérjeszintézisére korlátozódtak. Az asszembliszómák a nevüket erről a folyamatról kapták, hogy bennük a proteaszóma szóban forgó két szomszédos fehérjéje képződésük közben szerelődik össze. A tanszékünkön elért eredmények igazolták, hogy az asszembliszómák jelentősége ezen a proteaszóma összeszerelési lépésen jócskán túlmutat. Olyan géntermékekre bukkantunk bennük, amik, ha kifejeződnek stresszhatás nélkül, károsak, mert akkor is a DNS javításába kezdenek, ha arra nincs szükség. Ugyanakkor félkész állapotban, az asszembliszómákban tárolva probléma nélkül képesek gyorsan reagálni, és javítani a DNS károsító hatások által okozott hibákat, hiszen, hogy funkciójukat elnyerve bevetésre kerülhessenek, csak megkezdett képződésüket kell befejezni a riboszómákon. Ez azért fontos, mert a DNS károsodás akár a hibajavításban szerepet játszó géneket is érintheti, ráadásul stresszhelyzetben a gének átírása és a fehérjeszintézis kezdeti lépései egyaránt általános gátlás alá kerülhetnek. Ez az írás kutatócsoportunk eddigi eredményeit és kutatási stratégiáit foglalja össze.

Mű típusa: Könyv része
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében
Dátum: 2023
ISBN: 978-963-306-913-4
Oldalak: pp. 113-136
Nyelv: magyar
Kiadó: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar
Kiadás helye: Szeged
Befoglaló mű URL: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/78049
Kulcsszavak: Genetika
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 134-136. ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület: 01. Természettudományok
01. Természettudományok > 01.06. Biológiai tudományok
Feltöltés dátuma: 2023. jan. 25. 12:25
Utolsó módosítás: 2023. jan. 25. 12:25
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/78077
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet