A reformkori rögtönítélő eljárás szakaszai

Bató Szilvia: A reformkori rögtönítélő eljárás szakaszai. In: Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica, (14) 3. pp. 17-31. (2024)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű juridpol_forum_014_003_017-031.pdf Letöltés (223kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A büntetőeljárás szisztematikus modern szemléletű kutatásának előfeltételei a büntető anyagi jogi szabályok legalább hozzávetőleges kialakulása, a bírósági fórumrendszer relatív stabilitása, a szakirodalom megjelenése, a kodifikáció igényének felmerülése, valamint az írásbeliség olyan fokú elterjedése, hogy az eljárási cselekmények dokumentálása biztosított legyen. Ezek a feltételek Magyarországon a 18. században fokozatosan teremtődnek meg, így a jogtörténeti reformkor kezdetétől – 1790-től – már jól vizsgálhatók elméleti kérdések is. Többek között az is, hogy hány szakasza van a büntetőeljárásnak. A tényleges folyamatok feltárását azonban több tényező is akadályozza. Írott jogi jogforrás hiányában nem lehet az eljárási szakaszokat a törvényekből kiolvasni, tehát a rendelkezésre álló egyéb forrásokat kell számba venni. A tervezetek és javaslatok a jövőre vonatkozó elképzeléseket testesítik meg, az éppen aktuális büntető eljárási jogról csak áttételesen nyújtanak információt. Emellett probléma, hogy korai kodifikációs időszakból csak az 1795-ös tervezetnek van modern szemléletű monografikus jogtörténeti feldolgozása,1 az 1830-as tervezet csak nagyon kis részleteiben ismert,2 az 1843/1844-es eljárási tervezetek elemzése pedig elavult módszertanú.3 Az 1848 előtt a kézikönyvek csak hozzávetőlegesen írják le az alkalmazott eljárási jogot, ugyanis a szokásjog nagy teret enged a – szerzők által nem ismert vagy figyelmen kívül hagyott – helyi eljárási normák kialakulásának. A tényleges, alkalmazott jogot – a szakirodalomra és kodifikációs termékre is figyelemmel – a bírói gyakorlatból, levéltári források (peranyagok, statisztikák) alapján lehet (re)konstruálni. A partikularizmus miatt tulajdonképpen lehetetlen a rendi korszak eljárási szabályainak egységes rendszerbe foglalása, de a legfontosabb jellemzők kimutathatók. A praxis feltárását megnehezíti az iratpusztulás – levéltári selejtezés – is, így nem válaszolható meg minden kérdés. A rögtönítélő bíráskodás azonban egy jól kutatható terület. Die Voraussetzungen des Standrechts entwickelten sich in Ungarn an der Wende der 18- 19. Jahrhunderten: ein relativ geregelter Strafprozess, eine relativ zugängliche Berufungsmöglichkeit, ein relativ modernisiertes Strafsystem und die Dominanz der Generalprävention. Die Regierung regelte das Standrecht in fünf Verordnungen (lateinisch: 2888/1800; 4783/1813; 15119/1837; ungarisch: 22659/1841; 27822/1846.). Der Ablauf des Verfahrens war sehr präzis und streng geregelt. Das Standgericht musste jede Verfahrenshandlung im Protokoll festhalten. Das ordentliche inquisitorische Verfahren stand aus vier Abschnitten: das lange und wichtige Vorverfahren, die unbedeutende Verhandlung, zweite Instanz und dann Strafvollzug. Demgegenüber hatte die Standgerichtbarkeit nur drei Abschnitte: Festnahme des Täters (in flagranti), Hauptverhandlung und Vollstreckung. Die Hauptverhandlung war unmittelbar und mündlich, die Verordnungen erkannten aber das Verteidigungsrecht nicht an.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	Die Abschnitte des standrechtlichen Verfahrens im Reformzeitalter
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
Dátum:	2024
Kötet:	14
Szám:	3
ISSN:	2063-2525
Oldalak:	pp. 17-31
Nyelv:	magyar , német
Kiadó:	Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	https://acta.bibl.u-szeged.hu/88940/
Kulcsszavak:	Büntetőeljárás története - Magyarország - 19. sz., Jogtörténet - Magyarország - 19. sz.
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar és német nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.05. Jogtudomány
Feltöltés dátuma:	2025. nov. 17. 09:01
Utolsó módosítás:	2025. nov. 17. 09:01
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/88993

Bővebben:

Tétel nézet