%A  VĂŠgh Marcell ZoltĂĄn
%K VĂĄlsĂĄgkezelĂŠs - EurĂłpai UniĂł
%S SZTE GazdasĂĄgtudomĂĄnyi Kar kĂśzlemĂŠnyei
%L acta34431
%D 2013
%T VĂĄlsĂĄgkezelĂŠs innovatĂ­v mĂłdszerekkel : KĂśzĂŠp-EurĂłpa EU-tagĂĄllamai pĂŠldĂĄin keresztĂźl megkĂśzelĂ­tve
%X A 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válság világszerte kihívás elé állítja a gazdaságpolitika döntéshozóit, alakítóit. Napjainkban számos fórumon folyik vita a helyes válságkezelés mikéntjéről, mivel a nemzetgazdaságok válságból való kilábalása jelenleg elhúzódónak látszik. Az országok közti kereskedelmi- és tőkekapcsolatok komplexitása a válságkezelő intézkedések tekintetében is kölcsönös függést jelent, ezáltal hatékony krízismenedzsment nem képzelhető el új, az aktuális körülményeket folyamatosan figyelembe vévő, innovatív lépések nélkül. A válság különösen komoly károkat okozott Közép-Kelet-Európa gazdaságainak, amelyek jóval kevésbé tudtak ellenállni a pénzügyi összeomlás hatásainak, mint a nyugateurópai országok. A térség államainak körülményeit külön-külön eltérő mértékben súlyosbították olyan tényezők, mint az elszabaduló államadósság, a háztartások devizában történt eladósodottsága vagy a bankrendszer tőkeszegénysége. Továbbá meg kell találni a döntéshozóknak az összhangot a költségvetési fegyelem és a jól megválasztott gazdaságélénkítő eszközök között. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a környező közép-kelet-európai országok milyen intézkedéseket adtak válaszul a banki és hitelválság hatásaira. Kísérletet teszek ezen lépések tipizálására, a válságkezelési stratégiáik azonosítására, kitérve arra is, hogy milyen innovatív válságkezelési stratégiai elemek milyen környezetben hozhatnak sikert. The Global Financial Crisis broke out in 2008 challenges the decision-makers of economic policies from all over the world. Currently, we can see a constant debate concerning the efficent methods of crisis management due to slow recovery of the economies. The complexity of trading and capital-flows between countries leads to interdependence of the countries' crisis management, so innovative and forwardthinking measures can be justified. The Crisis hit the economies of Central-Eastern Europe hard, showing less capability to resist the effect of the financial collapse than Western European countires. The economic situation of the CEE region was aggravated by factors like huge levels of public debt, household indebtedness in foreign currency and undercapitalization of banking sector, but with different impacts. The situation urges the equilibrium of fiscal discipline and stimulus. In my study I examine the crisis management measures of the EU member states of Central-Eastern Europe during the Global Finncial Crisis. I make an attempt to typify these measures, identify crisis management strategies and underline which strategy is supposed to be successful in the specific macroeconomical environment.
%O Bibliogr.: p. 59-60. ; ĂśsszefoglalĂĄs magyar ĂŠs angol nyelven
%J InnovĂĄciĂł : a vĂĄllalati stratĂŠgiĂĄtĂłl a tĂĄrsadalmi stratĂŠgiĂĄig
%P 45-60