%K Finnugor nyelvek
%D 2001
%O Bibliogr.: p. 246-247. ; ĂśsszefoglalĂĄs nĂŠmet nyelven
%C Szeged
%V 41
%L acta3887
%P 241-248
%X A *Ase-képzőnek, amelynek legalább finn-volgai eredetét biztosnak tartják, denominális és deverbális funkciója van. A cikkben ennek a képzőnek a használatát és fejlődését vizsgáljuk. A balti finn nyelvekben ezzel a képzővel főnevekből olyan főneveket képeznek, amelyek az alapszóhoz közel álló jelentést hordoznak, vagy hasonló dezignátumot fejeznek ki. A képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A deverbális Ase-képzővel pedig cselekvést és állapotot kifejező főnevek jönnek létre. - A finnben és a többi balti finn nyelvekben a *kse képző esetraggá is vált, ami eredetileg a lokális „hová" kérdésre válaszolt. A mai nyelvben ezt az esetragot, a transzlatívust, predikatívusi esetként „mivé, milyenné" kérdésre válaszolva használják. A lapp nyelvben is két névszóképzővariáns megtalálható, mint a balti finn nyelvekben. Az egyik denominális képző, és a képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A másik már deverbális képző, amivel cselekvést, a cselekvés tárgyát, eszközét vagy eredményét fejezhetik ki. A mordvinban ennek a legproduktívabbnak tartott névszóképzőnek az alakja -ks, denominális és deverbális funkciója van. A denominális képző az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyt fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk. A cselekvés eredményét vagy eszközét pedig deverbális képzővel képezik. - A mordvinban is transzlatívusi esetraggá vált a ks-képző. Ezt ugyanúgy predikatívusi esetként használják „mivé, milyenné" kérdésre felelve, mint a balti finn nyelvekben. A mordvinban a transzlatívust predikatívusi esetként „miként" kérdésre válaszolva is használják. A cseremiszben ennek a képzőnek az alakja -as, az északnyugati nyelvjárásban olykor -aks. Az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyat fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk.
%A  Saarinen Sirkka
%T Das Finnisch-Wolgaische Ableitungssuffix -kse
%J Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = nÊprajz Ês nyelvtudomåny = Êtnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft