%L acta5627
%X A tanulmány a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy — a protestáns értelmezési kísérlet szempontjából sokkal inkább mérvadónak tekinthető — Ernst Troeltsch által feltárt kapcsolat. Valóban igaz-e a történelmi kálvinizmus teológiai irányzata kiemelkedő magyarországi képviselőjének, Sebestyén Jenő teológiai professzornak azon 1911-ben megfogalmazott véleménye, hogy a kálvinizmus etikai gondolatrendszere Magyarországon azért nem fejtett ki olyan nagy hatást a gazdasági élet átalakulására, mint Svájcban vagy Hollandiában, mert a magyar kálvinizmus nem volt olyan erős hitéletében sem, vagy esetleg a társadalmi kérdések megoldásában is kifejeződésre jutó református aktivitás — mint ahogy Ernst Troeltsch Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen című munkájában is hangsúlyozza — Magyarországon is érvényesült, de a sajátos történelmi viszonyokból eredően ezen aktivitás az ellenreformációval szembeni küzdelemben, a rendi pozíciók és a nemzeti függetlenség védelmében öltött testet. E kérdés tárgyalása annak tükrében is érdekes lehet, hogy a magyar protestáns közgondolkodásban mindig is élénk vita zajlott arról, hogy a református keresztyénség elsősorban mint vallás, mint református egyéni vagy egyházi élet értelmezhető és értékelhető, vagy mint — tudományos, kulturális, nemzeti és politikai teljesítménye tükrében — „nemzetmentő szociológia ", kultúrfilozófia, életformáló szellemi hatalom.
%O Bibliogr.: p. 122-123. ; ĂśsszefoglalĂĄs magyar nyelven
%K Kapitalizmus
%D 2004
%J A szociĂĄlis identitĂĄs, az informĂĄciĂł ĂŠs a piac
%A  KovĂĄcs GyĂśrgy
%P 105-123
%S SZTE GazdasĂĄgtudomĂĄnyi Kar kĂśzlemĂŠnyei
%V 3
%T ProtestĂĄns identitĂĄs ĂŠs a "kapitalizmus szelleme"