%0 Conference Paper
%B Pedagógiai Értékelési Konferencia (13.) (2015) (Szeged)
%D 2015
%F acta:61260
%K Szocializáció - gyermekpszichológia - előadáskivonat, Közösségi nevelés - előadáskivonat, Problémamegoldás - szocializáció - előadáskivonat
%P 138-139
%T A szociálisprobléma-megoldás kapcsolata néhány mediátor- és moderátorváltozóval
%U http://acta.bibl.u-szeged.hu/61260/
%V 13
%X Társas kapcsolataink működését, tanulmányi-szakmai sikerességünket, illetve pszichés egészségünket egyaránt meghatározzák személyközi (társas, szociális, interperszonális) problémáink, a problémákról és a megoldásukról való gondolkodásunk, valamint a problémamegoldás módjai és azok hatásai. Külföldi vizsgálatok – felismerve e terület fontosságát – több évtizede foglalkoznak e komplex témával, az eredmények számos segítő-fejlesztő program kidolgozását tették lehetővé. Magyarországon e terület jóval kevesebb pedagógiai és pszichológiai vizsgálat tárgya, és nem ismert a szociálisprobléma-megoldás fejlesztését célul kitűző, intézményes keretek között alkalmazható program vagy kísérlet. Napjainkban a külföldi felmérések jelentős hányadának célja annak feltárása, milyen kapcsolatban áll a szociálisprobléma-megoldás különböző mediátor- és moderátorváltozókkal, milyen összefüggésben áll más pszichikus és környezeti tényezőkkel. A szimpózium előadásaiban ismertetett empirikus vizsgálatok ezen összetett kutatási területhez tartoznak. Az első óvodások helyzet- és személyspecifikus problémamegoldásáról és a problémamegoldás tudatelméleti teljesítménnyel való kapcsolatáról szól. A 4–6 éveseknek óvodai, kortársakkal kapcsolatos problémahelyzetekről kellett nyilatkozniuk. A második előadásban ismertetett vizsgálat célja szintén a személyspecifikus problémamegoldás jellemzőinek feltárása volt 10–16 évesek körében. Az anyával, az apával, a kortársakkal és az osztályfőnökkel kapcsolatos problémák megoldásáról nyilatkoztak a gyerekek, illetve a szülők és a pedagógusok is értékelték a diákok problémamegoldását. A harmadik előadásban 12, 15 és 18 évesek önjellemzése alapján ismertetjük a problémamegoldás és az empátia mért összetevőinek kapcsolatrendszerét. Az utolsó előadás hátrányos és nem hátrányos helyzetű serdülők problémamegoldásának különbségeit, valamint a családiháttér-változók problémamegoldásra gyakorolt hatását mutatja be. Mindegyik vizsgálati eredmény alapját képezi a 2015 őszén induló fejlesztőmunkának, melynek célja különböző kísérletek és programok kidolgozása óvodások, valamint általános és középiskolások számára.
%Z Összefoglalás magyar nyelven