%0 Journal Article
%@ 2063-2525
%A  Gácsi Anett Erzsébet
%D 2018
%F acta:61923
%J Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
%K Büntetőjog - Magyarország
%N 1
%P 57-71
%T The legal institution of ‘plea bargaining’ in Hungary : 'how the cooperation by the defendant works’ in Hungarian criminal proceedings
%U http://acta.bibl.u-szeged.hu/61923/
%V 8
%X Az 1998-ban elfogadott, majd 2003 nyarán hatályba lépett magyar büntetőeljárási törvényt (1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: Be.) mára közel 90 törvény, több alkotmánybírósági határozat hozzávetőlegesen 2000 helyen módosította, amely koherencia zavart okoz. Erre reagált a magyar jogalkotó, amikor megalkotta az új magyar büntetőeljárási törvényt (2017. évi XC. törvény; a továbbiakban: új Be.), amely 2018. július 1-jén fog hatályba lépni. Általánosságban elmondható, hogy jelentős társadalmi igény mutatkozik a büntetőeljárások gyors és egyben hatékony befejezése iránt. Ezek lényege, hogy a bűncselekmények elkövetőit kivétel nélkül, minél kevesebb pénzbeli és időbeli ráfordítás mellett, tisztességes eljárásban vonják felelősségre. Az új büntetőeljárási törvény ezeknek a céloknak próbál eleget tenni. Jelen tanulmányban egy elméleti bevezetőt követően (mi volt az újra szabályozás indoka, milyen minták álltak a jogalkotó előtt, különös tekintettel a francia modellre) a terhelti együttműködés (a magyar „vádalku”) rendszerét mutatom be. A vizsgálatot a tisztességes eljáráshoz való jog szemüvegén keresztül végzem el, amelynek során figyelemmel leszek arra, hogy vajon az új szabályozásban a tisztességes eljáráshoz való jog lényegi elemeként elismert fegyverek egyenlőségének elve miként érvényesül.
%Z Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven