%0 Book Section
%@ 
%A  Fabiny Tibor
%D 1984
%F acta:68617
%K Angol irodalom története - 16-17. sz., Műelemzés - angol, Ikonográfia
%P 273-336
%S Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae : papers in english and american studies
%T "Theatrum mundi" and the ages of man
%U http://acta.bibl.u-szeged.hu/68617/
%V 3
%X A "szinház az egész világ" szállóigévé vált shakespeare-i metaföra elterjedését vizsgálja a tanulmány /1/ a shakespeare-i életműben, /2/ a kortárs angol irodalomban, /3/ s általában az európai kulturában. Itt egyuttal feltárja a topos •/Platonig visszanyaló/ klasszikus és /az üdvtörténetre alapozott/ keresztény eredetét. A "Theatrum N'undi" gondolatához Shakespearenél is szorosan kapcsolódik a hét emberi életkor /"seven ages"/ képvilága, amely kapcsán ugyanugy beszélhetünk a pogányklasszikus és a biblikus-keresztény genezisről. . Eszmetörténeti szempontból Augustinusig nyulik vissza az a gondolat, hogy az emberi élet korszakai tipológikusan viszonyithatóak a világ hét korszakához és a teremtés hét napjához. A reformáció idején jelentkező apokaliptikus gondolkodásmódban olykor hangot kapott aTalmudra visszavezethető "világhét" elképzelés, miszerint a teremtés hat aktiv napjának megfelelően hatezer évig fog fennállni a világ. A következőkben a szerző a "világszinház" és az életkorszakok legelterjedtebb ikonográfiáját ismerteti és értelmezi. Végezetül Shakespeare III. Richard-jának az elemzése következik a "Theatrum Mundi" metafóra alapján. A dráma elemzés szerint a mü alapmetafórái a "szinész" és a."világ" egyuttal strukturaszervező elvekké is válnak: a játszó szinész /Richard/ s az általa majdnem elpusztitott, de mégis regenerálódó világ konfliktusaként is értelmezhető a dráma.
%Z Bibliogr.: p. 330-331. ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven