%D 2021
%O Bibliogr. a lĂĄbjegyzetekben ; ĂśsszefoglalĂĄs magyar ĂŠs angol nyelven
%C Szeged
%S Szegedi JogĂĄsz Doktorandusz KonferenciĂĄk
%L acta75045
%T ÁllamkÜzi egyßttmŹkÜdÊsek az Európai Unióban : tudåsalapú integråció vagy oktatåspolitikai kimÊra?
%V 11
%A  TakĂĄcs PĂŠter
%K DigitĂĄlis oktatĂĄs - mĂłdszer, OktatĂĄspolitika - EurĂłpai UniĂł, InformĂĄciĂłs technolĂłgia - oktatĂĄs - mĂłdszer, KoronavĂ­rus jĂĄrvĂĄny, VilĂĄgjĂĄrvĂĄny
%P 87-108
%J EurĂłpa Ăşj utakon: a COVID-19 jĂĄrvĂĄny ĂŠs a Brexit tĂĄrsadalmi ĂŠs jogi hatĂĄsai
%X A járvány oktatást érintő hatásai a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat sújtják a legjobban. A hátrányos helyzetűek előtt bezárul az iskolakapu és a kitörés lehetősége még távolabb kerül tőlük. Az oktatáspolitikai döntéshozóknak újra kell gondolni a Digitális Oktatási Stratégiát a COVID-19 járvány után, mert a kritikus időszak alatt a társadalom közel 1/5-e digitális szakadékba esett, és választ kell adni arra, hogyan lehet legalább a szakadék szélére hozni az érintettek jelentős részét. A hátrányos helyzetű tanulók oktatási rendszerben való megmaradása nagyban függ attól, mennyire tudnak kapcsolatban maradni a tanáraikkal. Az észt modell példaértékű: országuk egész területén biztosították a WI-FI elérést megfelelő sávszélességgel. A második lépés a digitális tananyag fejlesztése. A digitális tananyagot úgy kell kialakítani, hogy azok okostelefonokról elérhetőek legyenek. A harmadik lépés a tanodai rendszer megerősítése a leghátrányosabb járásokban úgy, hogy ennek szerves része legyen a szülők „digitális analfabetizmusának” csökkentése Nem sok olyan pedagógus van, akinek az elmúlt két hónapban megtartott/kiküldött órái/tananyagai nemcsak az ismereteket tartalmazták, hanem a tanulási folyamatban alkalmazott módszereket is, amelyek biztosítják a gyakorlást, elősegítik a motiválást, megteremtik a diák egyéni tanulási útját. Attól, hogy digitális eszközön tartják egymással a kapcsolatot a tanítás- tanulás folyamatában a szereplők, attól még az nem tekinthető digitális oktatásnak. Az oktatási módszerek döntően a web 1.0 szinten mozognak a digitálisnak nevezett oktatás idején is, közben otthon a gép előtt már a web 3.0 mentalitást igénylő tanulók ülnek. Nem voltak felkészülve az oktatási rendszer szereplői ahhoz, hogy valódi távoktatást tudjanak folytatni. A digitális oktatásnak pedig a tartalmi része teljesen hiányzik a rendszerből.  At the Lisbon European Council, the Heads of State and Government considered that this soft, voluntary form of policy coordination was the most appropriate means of ensuring that the EU's objectives were achieved. Consequently, instead of creating new processes, the focus of the policy debate has shifted to extending coordination to new policy areas. At the same time, the Lisbon decisions interpreted the policy coordination procedure, known as the Open Method of Coordination (OMC), much more narrowly than in the field of employment policy, with the main emphasis on mutual policy learning. The Lisbon Strategy has integrated elements of previously separated policy areas into a coherent strategic framework. It has linked competitiveness-building market-building policies (developed so far in isolation through internal processes in policy areas such as: information society, R&D, enterprise development policy, internal market completion, macroeconomic policy) and market-adjustment policies to renew the European social model (such as employment policy)., education policy, social policy (pensions) and social inclusion). The Lisbon Strategy marked a radical turning point in the implementation of traditional EU-level competitiveness strategies by incorporating the social dimension as an equal partner into the strategy. In many cases, there are content overlaps between OMCs in different policy areas. Lifelong learning is not only a key principle of the OMC in education, but also a horizontal goal and a priority for the OMCs in the fields of employment policy and social inclusion. These horizontal objectives, which are striking in the various OMCs, serve the collective reorientation of the Lisbon Strategy and, due to its complexity, the focus on cross-sectoral issues, but in many cases they can also be sources of conflict. The aim of policy coordination within the OMC is to exchange information, knowledge and experience in order to support and encourage policy learning. In general, the coordination mechanism is based on a systematic comparison of national policies. The main tools for comparison are: identification of good practices, facilitation of benchmarking, regular monitoring and evaluation of national policies, identification of the best and worst performers against set benchmarks. The OMC used in one policy area may also differ in its assets and structure from the OMC used in another area. During the operation of each OMC, it creates the structure in which decisions are made for that OMC. This study devotes a special role to the study of the pedagogical dysfunctions of disadvantaged people in public education policy, to the monitoring of the dysfunctions revealed below, and to the disadvantaged students in the 21st century. in the course of its “reintegration” into the pedagogical processes of the 20th century, devoting a central role to the involvement and channeling in the processes of public policy (public education policy). Central element to the 21. century pedagogy has undergone many paradigm shifts and as a result, both the student body and the educator of the present age have to adapt to the changed circumstances. What makes the pedagogical paradigm shift described above 21. century unfolding? In my study, I am looking for adequate and relevant answers to this.