%L acta7528
%V 3
%X Napjainkban több mint százhetvenöt millió ember él más állam területén, mint ahol született. Többségük munkavállalási céllal hagyta el származási országát. Kiszolgáltatott helyzetükben gyakran legalapvetőbb emberi jogaik sérülnek, ezek védelme - különösen azillegáliskeretek között elvándoroltak esetében - nem megoldott. Ennek felismerése vezetett el az ENSZ keretein belül, a Valamennyi vándormunkás és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény elfogadásához 1990—ben. A tanulmány röviden áttekinti, hogy a korábbi nemzetközi emberi jogi egyezmények mennyiben nyújtottak védelmet a vándormunkásoknak, majd a július elsején hatályba lépett új egyezmény rendelkezéseit ismerteti. A vándormunkásokról szóló egyezmény egyik leginnovatívabb jellemzője az, hogy a jogvédelmet kiterjeszti azillegálisana fogadóországba érkezett munkásokra és családtagjaikra is, ami fontos előrelépés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vándormunkásokat védő egyezményeihez képest. Az illegális migráció visszaszorítása érdekében ugyanakkor az engedéllyel rendelkező vándormunkások jogait szélesebben határozzameg. Az egyezmény tartalmazza a „vándormunkás" és több más munkavállalói csoport első nemzetközileg általánosan elfogadott meghatározását is. Nem veszi azonban figyelembe a vándormunkásnők, illetve gyermekeik, a másod és harmad generációs elvándoroltak speciális igényeit, valamint túl nagy tekintettel van a nemzetdllamok szuverenitására. Az egyezmény, amely elsőként próbálkozik a vándormunkások és családtagjaik teljes körű jogvédelmének kodifikációjával hozzájárulhat a globalizáció káros hatásainak csökkentéséhez. Ehhez azonban az lenne szükséges, hogy a vándormunkásokat fogadó, nyugati államok is csatlakozzanak az új egyezményhez.
%N 1-13
%O Bibliogr. a lĂĄbjegyzetekben ; ĂśsszefoglalĂĄs magyar nyelven
%D 2003
%C Szeged
%P 61-78
%K Munkajog
%A  Dux LĂĄszlĂł
%T The UN convention on migrant workers
%J Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum