%C Szeged
%O Bibliogr.: p. 67-68. ĂŠs a lĂĄbjegyzetekben ; ĂśsszefoglalĂĄs magyar ĂŠs angol nyelven
%J AntikvitĂĄs ĂŠs reneszĂĄnsz
%K Hermetikus irodalom - Ăłkor, HermĂŠsz Triszmegisztosz, Iamblikhosz, PorphĂźriosz, Egyiptomi vallĂĄs - Ăłkori, Platonizmus
%T HermĂŠsz Ăştja : Iamblikhosz, az alkimista ZĂłszimosz ĂŠs a hermetikus tanĂ­tĂĄs
%I MTA-SZTE AntikvitĂĄs ĂŠs ReneszĂĄnsz: ForrĂĄsok ĂŠs RecepciĂł KutatĂłcsoport
%L acta77882
%A  Hamvas Endre Ádåm
%N 9
%P 49-68
%X De mysteriis címen ismert művében a platonikus filozófus, Iamblikhosz egy egyiptomi pap, Abamón személyiségét öltötte magára, hogy válaszoljon azokra a kritikákra, amelyeket mestere, Porphüriosz fogalmazott meg az egyiptomi vallással szemben. Ebben az utóbbi azt vetette az egyiptomiak szemére, hogy vallásuk alapvetően materiális princípiumokon nyugszik, továbbá, hogy asztrális determinizmust hirdet. Iamblikhosz az egyiptomi Thot-Hermész isten tanításaira támaszkodva cáfolja meg Porphüriosz állításait, miközben kifejti a maga filozófiai álláspontját is. A tanulmányban főként a De mysteriis nyolcadik könyvét elemezve mutatom be azt, hogy művében Iamblikhosz minden bizonnyal a hermetikus irodalomra támaszkodott, köztük olyan írásokra, amelyeket mi is olvashatunk. A tanulmány második részében az alkimista Zószimosz Hermészre vonatkozó tanításait elemzem. A párhuzam azért érdekes, mert a vizsgálat megmutatja, hogy a hermetikus irodalom recepciótörténete meglehetősen korán elkezdődött, és már e korai szövegekben is tetten érhetők a hermetikus hagyomány azon elemei, amelyek a titkos isteni bölcsességet kinyilatkoztató Hermész Triszmegisztosz alakjában öltenek testet. In his work, known as De mysteriis, the platonic philosopher, Jamblichus puts on the character of an Egyptian priest Abamon. His aim was to answer his master’s critical remarks about Egyptian religion. The main points of Porphyrius’ attack were that the Egyptian religion was based mainly on material principles and the main topic of its teaching was about astral determinism. Jamblichus leaned on the teaching of the Egyptian god Thot-Hermes, and also explained his own philosophical teachings about the principles of theurgy. In my paper I analyze the eighth book of the work, and I prove that Jamblichus’ main sources were the Hermetic literature attributed to the Thrice-Greatest Hermes, and he read Hermetic treatises known also by us. In the second part I examine Zosimos the alchemist's statements about Hermes. The ideas of both authors are interesting because they grant evidence that the reception history of Hermetica had an early beginning and also in these early texts there are a lot of elements that will be manifested in the figure of the Thrice-Greatest Hermes, the sage who reveals the hidden divine teaching to the chosen ones.
%D 2022