%0 Journal Article
%@ 0422-9576
%A  Ungai Diána
%A  Kovács Béla
%A  Győri Zoltán
%C Budapest
%D 2019
%F acta:79266
%I WESSLING Nemzetközi Kutató és Oktató Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
%J Élelmiszervizsgálati közlemények
%K Búzatermesztés - Magyarország, Ásványi anyag-tartalom - búza
%N 1
%P 2396-2401
%T Az ásványianyag-tartalom alakulása a jubilejnaja 50 őszi búzafajtában (Triticum aestivum l.), különböző termesztési években és termőterületeken, Magyarországon
%U http://acta.bibl.u-szeged.hu/79266/
%V 65
%X A búzát Magyarországon, és világviszonylatban is a legnagyobb mennyiségben termesztett gabonanövények között tartják számon. Hazánkban vetésterülete 1,0- 1,2 millió hektár között változik, így összességében a megtermelt növényi termékek meghatározó hányadát teszi ki. Az őszi búza termése jelentős szerepet tölt be táplálkozásunkban. Fontos ásványianyag-forrás az emberiség számára, hiszen szerves és szervetlen makro- és mikroelem-tartalma kiemelt fontosságú szervezetünk napi tápanyag-felvételében, ez különösen igaz a teljes kiőrlésű termékek fogyasztása esetén. Szakirodalmi forrásokat elemezve is meglehetősen változatosak azok az adatok, melyek a búza ásványianyag-tartalmára vonatkoznak. Mindez napjainkban pedig kiegészül a következő kérdéssel is: vajon az intenzív agrotechnika alkalmazásával változik-e valamilyen módon a termesztett fajták táplálkozás-élettani értéke? Vizsgálatunk tárgyául a Jubilejnaja 50 fajtát választottuk, és két évben, valamint több magyarországi termőterületen vizsgáltuk az ásványi anyagok (P, K, Ca, Mg, Zn, Mn, Cu, Fe) alakulását, összevetve ezeket a rendelkezésre álló hazai irodalmi adatokkal, és vizsgálva a lehetséges változások irányát. Mérési eredményeink alapján megállapítható, hogy a vizsgált ásványi anyagok esetében – figyelembe véve az egyes termőhelyek közötti szórásértékeket – a kapott értékek megfelelnek az irodalmi adatoknak, azok sorába jól illeszthetőek. A jobb összevethetőség érdekében relatív szórásértékeket is figyelembe vettünk. A vizsgált elemeket tekintve mindkét vizsgált évben a cink és a réz esetében kaptuk a legkiemelkedőbb szórást a vizsgált termőhelyek között. A szórások a cink esetében 2003-ban 33%, 2004-ben 21,2%, míg a réz esetében 2003-ban 23,6%, 2004-ben pedig 22,2%. A legalacsonyabb relatív szórás a magnézium esetében volt megfigyelhető, 2003-ban 9,8%, míg 2004-ben 8,6%-os értékeket határoztunk meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy megbízható következtetések levonásához több kísérleti helyről és különböző évekből származó adatokat kell összesíteni, amelyeket megfelelő statisztikai módszer segítségével célszerű feldolgozni.
%Z Ill. ; összefoglalás magyar nyelven