TY  - JOUR
AV  - public
VL  - 65
ID  - acta79266
JF  - Élelmiszervizsgálati közlemények
EP  - 2401
N1  - Ill. ; összefoglalás magyar nyelven
TI  - Az ásványianyag-tartalom alakulása a jubilejnaja 50 ?szi búzafajtában (Triticum aestivum l.), különböz? termesztési években és term?területeken, Magyarországon
SN  - 0422-9576
KW  - Búzatermesztés - Magyarország
KW  -  Ásványi anyag-tartalom - búza
UR  - http://acta.bibl.u-szeged.hu/79266/
N2  - A búzát Magyarországon, és világviszonylatban is a legnagyobb mennyiségben termesztett gabonanövények között tartják számon. Hazánkban vetésterülete 1,0- 1,2 millió hektár között változik, így összességében a megtermelt növényi termékek meghatározó hányadát teszi ki. Az ?szi búza termése jelent?s szerepet tölt be táplálkozásunkban. Fontos ásványianyag-forrás az emberiség számára, hiszen szerves és szervetlen makro- és mikroelem-tartalma kiemelt fontosságú szervezetünk napi tápanyag-felvételében, ez különösen igaz a teljes ki?rlés? termékek fogyasztása esetén. Szakirodalmi forrásokat elemezve is meglehet?sen változatosak azok az adatok, melyek a búza ásványianyag-tartalmára vonatkoznak. Mindez napjainkban pedig kiegészül a következ? kérdéssel is: vajon az intenzív agrotechnika alkalmazásával változik-e valamilyen módon a termesztett fajták táplálkozás-élettani értéke? Vizsgálatunk tárgyául a Jubilejnaja 50 fajtát választottuk, és két évben, valamint több magyarországi term?területen vizsgáltuk az ásványi anyagok (P, K, Ca, Mg, Zn, Mn, Cu, Fe) alakulását, összevetve ezeket a rendelkezésre álló hazai irodalmi adatokkal, és vizsgálva a lehetséges változások irányát. Mérési eredményeink alapján megállapítható, hogy a vizsgált ásványi anyagok esetében ? figyelembe véve az egyes term?helyek közötti szórásértékeket ? a kapott értékek megfelelnek az irodalmi adatoknak, azok sorába jól illeszthet?ek. A jobb összevethet?ség érdekében relatív szórásértékeket is figyelembe vettünk. A vizsgált elemeket tekintve mindkét vizsgált évben a cink és a réz esetében kaptuk a legkiemelked?bb szórást a vizsgált term?helyek között. A szórások a cink esetében 2003-ban 33%, 2004-ben 21,2%, míg a réz esetében 2003-ban 23,6%, 2004-ben pedig 22,2%. A legalacsonyabb relatív szórás a magnézium esetében volt megfigyelhet?, 2003-ban 9,8%, míg 2004-ben 8,6%-os értékeket határoztunk meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy megbízható következtetések levonásához több kísérleti helyr?l és különböz? évekb?l származó adatokat kell összesíteni, amelyeket megfelel? statisztikai módszer segítségével célszer? feldolgozni.
Y1  - 2019///
IS  - 1
CY  - Budapest
PB  - WESSLING Nemzetközi Kutató és Oktató Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
SP  - 2396
A1  -  Ungai Diána
A1  -  Kovács Béla
A1  -  Gy?ri Zoltán
ER  -