%N 2
%K Élelmiszervizsgálat - arzén, Ivóvíz szennyeződése - arzén, Élelmiszerkémia, Vízkémia
%C Budapest
%V 60
%L acta79618
%P 162-176
%A  Sugár Éva
%A  Mihucz Viktor GĂĄbor
%A  ZĂĄray Gyula
%T Arzénvizsgálatok ivóvízből és élelmiszerekből = Determination of arsenic in drinking water and several food items
%D 2014
%O Bibliogr.: 176. p. ; ill. ; ĂśsszefoglalĂĄs magyar ĂŠs angol nyelven
%I WESSLING NemzetkĂśzi KutatĂł ĂŠs OktatĂł KĂśzpont KĂśzhasznĂş Nonprofit Kft.
%X Az ivóvíz arzéntartalma közösségi jogi szabályozás szerint az Európai Unióban legfeljebb 10 pg/L lehet. Ezzel szemben a magyar szabályozás által megengedett arzénkoncentráció az harmonizáció előtt 50 pg/L volt. A szerzők dolgozatukban azt vizsgálták, hogy az EU által előírt, az egykori magyar szabályozásnál jóval szigorúbb ivóvizes arzén határérték indokolt-e a hazai ivóvíz- és élelmiszerfogyasztás adatainak ismeretében. Ebből a célból Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyéből származó ivóvízminták arzéntartalmát elemezték, amelyet kilenc, fontosabb élelmiszercsoport arzénkoncentrációjának mérésével egészítettek ki oly módon, hogy az élelmiszerek előállításához használt ivóvíz arzéntartalmát is meghatározták. Ezen felül két olyan, jellemzően magyar menüt állítottak össze, amely az ajánlott napi 2000 kcal energia bevitelét biztosítja. Kutatásaik során, e két menü révén a szervezetbe jutó arzén mennyiségét is meghatározták. Az arzén élettani hatása az elem kémiai módosulatától függ. A szervetlen formában lévő arzén jellemzően toxikusabb, mint a szerves forma, ezért a víz- és az élelmiszerminták arzénmódosulait ioncserén alapuló töltött oszlopon és HPLC-ICP-MS csatolt technikával vizsgálták. Ilyen módon nemcsak a minták összes arzéntartalmát mérték meg, hanem meghatározták a minták arzéntartalmának különböző kémiai formáit is. így pontosabb képet kaptak egy átlagos magyar étrendre jellemző kockázatról is, amely a hazai az ivóvíz és élelmiszer-fogyasztásból származik. A szerzők dolgozatukban arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarországon az egykori, 50 pg/L-es ivóvíz-határérték mellett sem jelentett az élelmiszereken keresztül az emberi szervezetbe jutó arzén számottevő közegészségügyi kockázatot. According to community regulation, the arsenic content of drinking water in the European Union cannot exceed 10 μg/L. However, before harmonization, the allowable arsenic concentration according to Hungarian regulation was 50 μg/L. The authors of this study investigated whether it is justified, in view of domestic drinking water and food consumption data, to apply arsenic limits prescribed by the EU, that are much stricter than the former Hungarian regulation. For this reason, arsenic content of drinking waters from Békés, Bács-Kiskun, Csongrád and Pest counties were analyzed, and this was supplemented by the measurement of the arsenic concentration of nine major food groups in a way that arsenic concentration of the drinking water used for the manufacture of the foods was also determined. In addition, two characteristically Hungarian menus were created, containing the recommended daily energy intake of 2000 kcal. During the study, the amount of arsenic entering the human body when comsuming these menus was also determined. The toxic effect of arsenic depends on their chemical form. Inorganic forms of arsenic are significantly more toxic than organic ones, therefore, to identify arsenic forms in water and food samples, for determination of species ionexchanged filled column and coupled HPLCICP- MS technique were applied. This way, not only the total arsenic content of the samples was determined, but also the distribution of the arsenic content between the different chemical forms. Thus, a more accurate picture could be formed about the risk characteristic of the average Hungarian diet, due to domestic consumption of drinking water and foods. The conclusion reached by the authors of this report was that arsenic entering the human body with foods did not pose a significant public health risk in Hungary, even when the drinking water limit value was 50 μg/L.
%J Élelmiszervizsgálati közlemények