%D 2023
%O Bibliogr.: p. 22-25. ; ĂśsszefoglalĂĄs magyar ĂŠs angol nyelven
%C Szeged
%L acta84500
%T Retorikai szerkezet ĂŠs igehasznĂĄlat angol absztraktokban: magyar ĂŠs nemzetkĂśzi nyelvĂŠszeti cikkek ĂśsszehasonlĂ­tĂĄsa
%V 9
%A  DorĂł Katalin
%K Angol nyelv - igeidő, Angol nyelv - íráspedagógia, Nyelvészet - angol
%N 1
%P 1-26
%J EduLingua
%I LoGoS Kutatócsoport Szegedi Tudományegyetem, Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
%X Az utóbbi években számos tanulmány foglalkozott különböző tudományágakban, nyelven és országokban publikált absztraktokkal. Ezek zöme az absztraktok retorikai felépítésével foglalkozott, de egyre nagyobb figyelem fordul a nyelvi megformáltságra, azon belül is az igehasználatra. Nagyon limitált azonban a magyar szerzők által közölt angol nyelvű absztraktok elemzése. A jelen tanulmányban két neves alkalmazott nyelvészeti folyóiratban, az Alkalmazott Nyelvtudományban és Applied Linguistics-ben publikált angol nyelvű összefoglalókat elemzem. Kétszer 50 absztraktot választottam ki a 2013 és 2022 közötti időszakból. A magyar absztrakt korpusz magyar nyelvű tanulmányok mellett megjelenő angol összefoglalókat tartalmaz, melyek a magyarul nem beszélők számára is értelmezhetővé és önállóan érthetővé kell, hogy tegyék a publikált műveket, ezért megformáltságuk kifejezetten fontos. A vizsgálat először a retorikai szerkezeteket tekinti át, majd a három leggyakrabban előforduló retorikai mozzanatban (Célok, Módszerek és Eredmények) külön-külön vizsgálja az igék, az igeidők, és a módbeli segédigék használatát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar szerzők többsége az angol referenciakorpuszhoz hasonló strukturális megoldásokat alkalmaz, bár kevesebb mozzanatot és lineárisabb szerkezetet találunk náluk. A jelen és múlt idők aránya közel azonos a két korpuszban, a jelen idő dominál. A magyar szerzők közül néhányan egyéni megoldásokat alkalmaznak, amelyek inkább kollokviális hatást keltenek. Reményeim szerint ez a kutatás hasznos referenciául szolgál a magyar kutatók számára, hogy fejlesszék tudományos írással kapcsolatos tudatosságukat. In recent years, there has been a wealth of studies on abstracts published in different disciplines, languages and countries. Most of these have been concerned with the rhetorical construction of abstracts, but increasing attention is being paid to their linguistic realization, including the use of verbs. However, the analysis of English-language abstracts published by Hungarian authors is very limited. This study analyzes English-language abstracts published in two renowned applied linguistics journals, the Hungarian Alkalmazott Nyelvtudomány and Applied Linguistics. Two times 50 abstracts have been chosen from the period between 2013 and 2022. The Hungarian abstract corpus contains English abstracts published alongside Hungarian-language studies. These abstracts should make the published works comprehensible to non-Hungarian speakers and understandable on their own, so their formulation is particularly important. The study first reviews the rhetorical structures and then examines the use of verbs, verb tenses and modal auxiliaries separately in the three most frequently occurring rhetorical moves (aims, methods and results). The results show that the majority of Hungarian authors use structural solutions similar to the English reference corpus, although they have fewer moves and a more linear structure. The proportion of present and past tenses is almost identical in the two corpora, with the present tense dominating. Some of the Hungarian authors use individual solutions, which tend to have a colloquial effect. I hope that this research will serve as a useful reference for Hungarian researchers to improve their academic writing awareness.