Abrego Verónica: Alterity in the Argentinean literature on migration : Gente conmigo (1962), by Syria Poletti. In: Szövegek között 24., (24). pp. 65-78. (2021)
Abushalha Ziad: Not a stranger anymore Shakespeare's Hamlet and the politics of the Arab World after 1950. In: Szövegek között 24., (24). pp. 12-26. (2021)
Albert Kinga: Testpoétika és hiányalakzatok Tóth Krisztina Pixel című művében. In: Szövegek között 18., (18). pp. 153-177. (2013)
Andrási Dorottya: Az eposz műfaji keretei és lehetőségei a XIV. és XV. század itáliai irodalmában : műfaji és tematikai variációk különös tekintettel Petrarca Africa című eposzára. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 73-82. (1996)
Bacsa Gábor: "Mind összetettebb, mind egyszerűbb" : Benes József életművéről. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 103-122. (2008)
Bacsa Gábor: "Nincs többé visszatérés" - a kafkai életmű és sorsának értékeléséhez. In: Szövegek között 14., (14). pp. 78-89. (2009)
Bacsa Gábor: A meztelen bohóc és a pótterv : a műalkotás státusának alakulása Tolnai Ottó képzőművészeti írásaiban. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 86-102. (2011)
Bandura Gabriella: Kognitív kartográfia Éric Chevillard és Anne Garréta műveiben. In: Szövegek között 19., (19). pp. 166-181. (2015)
Baráth Tibor: A török Oidipusz : a kultúra, az identitás és a narráció kiazmusai Orhan Pamuk A piros hajú nő című regényében. In: Szövegek között 22., (22). pp. 271-306. (2020)
Berta Ádám: Burkok és vagy-hurkok. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 163-171. (2001)
Beyer-Stummer Viola: A ház mint mélyebb folyamatok tükre Meinrad Inglin Schweizerspiegel című regényében. In: Szövegek között 22., (22). pp. 110-140. (2020)
Bilibók Renáta: "Az én Atyáim jók voltak, nem tudok roszat mondani róluk..." : családreprezentáció gróf Gyulay Lajos 1848-49-es naplóiban. In: Szövegek között 20., (20). pp. 15-36. (2016)
Bocsor Péter: Meta-stabil történet. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 193-197. (1996)
Bodóné Hofecker Zsuzsanna: Szövegértelmezések : a dekonstrukció hermeneutikai olvasata és a hermeneutika dekonstrukciója. In: Szövegek között 18., (18). pp. 140-152. (2013)
Borbiró Aletta: Másodlagos világok kapcsolata a fantasy az adatbázis, algoritmus és hypertext tükrében. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 274-311. (2019)
Bremer Thomas: Ein Aussenseiter im Kampf Gegen das Risorgimento Carmine Croccos autobigrafie come divenni brigante und die geschichte des Politischen brigantaggio in Süditalien. In: Szövegek között 24., (24). pp. 1-12. (2021)
Bremer Thomas: Ein Sonderfall der Theatergeschichte das immigrantentheater in Argentinien, 1880-1910. In: Szövegek között 23., (23). pp. 137-146. (2021)
Buchholcz Norbert: (Kollektív) identitások Jurek Becker Bronsteins Kinder című regényében. In: Szövegek között 14., (14). pp. 90-109. (2009)
Buchholcz Norbert: A másik emlékezet : Jurek Becker és Kertész Imre összehasonlító vizsgálata. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 147-160. (2011)
Buchholcz Norbert: Önértelmezés és a másik megértése - gondolkodás és zsidóság Jurek Becker esszéiben. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 118-140. (2010)
Bányász Melinda: Mikes Kelemen fordítói gyakorlata a Mulatságos napokban. In: Szövegek között 17., (17). pp. 58-80. (2013)
Békés Izabella: Crash Art. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 244-256. (2011)
Codău Annamária: Hányféle világirodalom? : az első nemzetközi komparatisztikai szaklap angolszász anyaga a magyar irodalom érdeke és az angliai perspektíva között. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 1-27. (2019)
Csapi Attila: A Fortissimo-ügy tétje : az irodalom autopoiézisének kérdései. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 127-147. (2000)
Csapi Attila: Hitlerológia : a halál költészete. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 85-107. (2002)
Csapi Attila: "Ne gondold, hogy ez a reklám helye" (Térey). In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 143-162. (2001)
Csapi Attila: Valami: egyesítetlen értelmezések : Szijj Ferenc: Kéregtorony. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 65-74. (2005)
Domokos Johanna: Röviden a Centrum-periféria szemiózisáról. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 163-169. (1996)
Domokos Johanna: Szemiotika nélküli szemiotika : Eero Tarasti: Esimerkkeja, semiotiikan uusia teorioita ja soveluksia, Gaudeamus kiadó, Helsinki, 1996. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 131-137. (1999)
Dósa Márta: Az abszurdtól való elhatárolódás kísérlete : kérdőjelek Mrozek és Örkény drámaírói tevékenységének megítélésében. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 109-129. (1999)
Döbörhegyi Ferenc: A nem more/ális igazságról : a science fiction néhány (irodalom)elméleti problémájának vázlata. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 113-130. (2003)
Fabiny Tibor: The acts of conversion and forgiveness in Shakespeare's last plays. In: Szövegek között 23., (23). pp. 94-126. (2021)
Fabulya Andrea: "Túlfinomult, természetellenes és haszontalan" : Mihail Kuzmin Kryl'ja (Szárnyak) című regényének elemzése. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 141-162. (1996)
Fabulya Andrea: A homoszexualitás mint lehetséges szubkulturális kód Mihail Kuzmin műveiben. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 23-31. (1999)
Fazekas Mihály Zsolt: Disztópikus rendszerek és a feminizmus Margaret Atwood A szolgálólány meséje és Robert Merle Védett férfiak című könyveinek feminista szempontjából való elemzése. In: Szövegek között 22., (22). pp. 219-240. (2020)
Fogarasi György: "Versions" of literature and the ghostly futurity of reading. In: Szövegek között 23., (23). pp. 55-62. (2021)
Fogarasi György: Tudás és háló : előszó. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 1-5. (2019)
Fried István: Márai Sándor egy "kanadai" leányfigurája : Áldozó Judit múltja és regényhősnői szerepe. In: Szövegek között 23., (23). pp. 27-31. (2021)
Fried István: Bevezetés. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 1-3. (2001)
Fried István: Előszó. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). p. 1. (1996)
Fried István: Előszó. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 1-2. (1997)
Fried István: Előszó. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 1-2. (1999)
Fried István: Előszó. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 1-3. (2000)
Fried István: Előszó. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 1-2. (2002)
Fried István: Előszó. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 1-2. (2003)
Fried István: Előszó. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 1-2. (2004)
Fried István: Előszó. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 1-3. (2005)
Fried István: Előszó. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 1-4. (2008)
Fried István: Előszó. In: Szövegek között 14., (14). pp. 1-2. (2009)
Fried István: Előszó. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 5-6. (2010)
Fried István: Előszó. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 3-7. (2011)
Fried István: Előszó. In: Szövegek között 17., (17). p. 1. (2013)
Fried István: Előszó. In: Szövegek között 18., (18). p. 1. (2013)
Fried István: Foreword. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). p. 5. (2006)
Fried István: Foreword. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). p. 3. (2009)
Fried István: Komparatisztikai kérdőjelek : egy posztgraduális kurzus útkeresései. In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 5-12. (2007)
Fritz Gergely: Színpad-e a képernyő? : definíciós kísérletek az online színházról. In: Szövegek között 23., (23). pp. 186-192. (2021)
Fritz Gergely: Az emlékezés, mint az önmegértés kísérlete: Székely Csaba: Szeretik a banán, elvtársak? című darabja. In: Szövegek között 20., (20). pp. 37-51. (2016)
Fritz Gergely: Juhász Gyula elfeledett Ferenc József-emlékbeszéde. In: Szövegek között 17., (17). pp. 81-87. (2013)
Fráter Veronika: Posztstrukturalizmus - dekonstrukció - posztmodern : egy tanulmánykötet margójára. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 153-158. (1997)
Fürth Eszter: Egy temetés olvasata : gondolatok Eqa de Queirós Jósé Matias című novellájáról. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 103-115. (2005)
Fürth Eszter: Fiktív költők Jósé Saramago Ricardo Reis halálának évében. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 45-57. (2008)
Fürth Eszter: Folytatásos közeledések : a televíziós sorozatok irodalmi előzményei. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 209-233. (2011)
Fürth Eszter: Literary telenovels. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 125-134. (2006)
Fürth Eszter: Out of context Chico Buarque's Budapeste. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 53-65. (2009)
Fürth Eszter: Tévéregények : műfajok közt vándorló irodalom. In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 57-69. (2007)
González Menéndez Carmen: Approaching the violent stranger literary technics in the new journalism of the Salvadoran newspaper El Faro. In: Szövegek között 24., (24). pp. 42-52. (2021)
Gyulai Zoltán: "Abszurdum és abszolútum" : Tandori Dezső Szép Ernő-olvasatairól, II. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 142-162. (2010)
Gyulai Zoltán: (Anti)utópia, toposz, heterotópia 1984: a védekezés és térnyerés esztétikája. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 16-37. (2008)
Gyulai Zoltán: Az "egy gondolkodás atlasza" : Tandori Dezső Ördöglakat című kötetéről. In: Szövegek között 17., (17). pp. 37-43. (2013)
Gyulai Zoltán: Szép Ernő: "élet", "mű", "szemlélet" : megközelítési kísérlet. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 26-40. (2011)
Gyulai Zoltán: Tandori Dezső Szép Ernő-olvasatairól. In: Szövegek között 14., (14). pp. 44-62. (2009)
Gyuris Gergely: Az Amerikai Psycho világszerű olvasata. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 119-154. (2002)
Gyuris Gergely: The Glamorama as imulacrum. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 111-124. (2006)
Gyuris Gergely: A magára hagyott olvasó : Hajnóczy Péter: Pókfonál. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 43-63. (2005)
Gyuris Gergely: A tömegirodalom apoteózisa: a laikus olvasó mennybemenetele? In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 25-56. (2007)
H. Nagy Péter: A szótár játéktere. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 185-192. (1996)
Hajnal Zsolt: Privát ökológia : állat- és növénymetaforák mint szubjektum- és objektum-kép(zet)ek lehetséges módozatai El Kazovszkij költészetében. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 161-184. (2019)
Hamrouni Houssem: The strange "fox" hunts in Connell's The most dangerous game and Urobuchi's Psycho-pass. In: Szövegek között 24., (24). pp. 116-122. (2021)
Hegyi Pál: Ami Austernek nem zsánere. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 69-81. (1999)
Hegyi Pál: Paul Austeris anti-detect: Quixotic codes in three dialogues of City of Glass. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 170-184. (1996)
Hegyi Pál: The continuity of interpretation : the semiotic and poetic functions of the mise en abyme in Paul Auster's The music of chance. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 89-95. (2006)
Hofferer Daniel Nicolas: Alienation as diegetic technique and social critique : experiences of strangeness and self-reflection in ecologic utopian narratives. In: Szövegek között 24., (24). pp. 128-134. (2021)
Holecska Tünde: Erény és bűn : válaszutak Thomas Hardy Egy tiszta nő és William Makepeace Thackeray Hiúság vására című művében. In: Szövegek között 22., (22). pp. 76-109. (2020)
Horváth Anna Flóra: A szédület szimfóniája Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényéről. In: Szövegek között 22., (22). pp. 175-218. (2020)
Huba Márk: A(z irodalmi) térkép mint a komparativitás egyik lehetősége. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 6-15. (2008)
Huba Márk: George Orwell: Állatfarm : strukturalista megközelítésben. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 43-77. (2000)
Huba Márk: Ki Varró Dániel verseinek a hőse? : Varró Dániel: Bögre Azúr. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 203-212. (2001)
Huba Márk: Miért ne ölhetné meg Ali Babát a negyven rabló? : az Ezeregyéjszaka meséjének narratológiai - funkcionális elemzése. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 3-15. (2002)
Huba Márk: Szövegközpontúság helyett... In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 49-64. (2003)
Huba Márk: A fikció teste - megtestesült fikció. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 75-84. (2005)
Hódosy Annamária: Csalogányok és pacsirták. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 5-22. (2005)
Jancsovics Klaudia Réka: Történetjátszás : a döntésalapú számítógépes játékok és az irodalomtudomány. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 312-345. (2019)
Jászay Tamás: "Amphitryon vagyok, a nevem után kettősponttal" : egy kortárs Amphitryon-olvasat nyomában. In: Szövegek között 23., (23). pp. 174-185. (2021)
Jászay Tamás: Gyarmati mítoszok : avagy hogyan írható le a posztmodern viszonya a mítoszhoz? In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 147-165. (2003)
Jászay Tamás: Zsótér görögjei. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 163-184. (2005)
Kakuszi Béla: Beiträge zur Wirkung von deutscher Literatur auf Márais literarische Gesamtwerk. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 58-66. (1996)
Kanizsai Ágnes: Az angyali illat és a szörnyeteg, Patrick Süskind A parfüm című regényének értelmezése. In: Szövegek között 17., (17). pp. 124-139. (2013)
Kanizsai Ágnes: Lovagvilágok harca. In: Szövegek között 19., (19). pp. 67-88. (2015)
Kanizsai Ágnes: Szerepbonyolítások és újraírás Geoffrey Chaucer Troilus és Cressida című szövegében. In: Szövegek között 18., (18). pp. 13-39. (2013)
Kanizsai Ágnes: Állatpéldázatok T. H. White szövegeiben. In: Szövegek között 20., (20). pp. 52-67. (2016)
Kanizsai Ágnes: The representation of madness in a medieval English romance. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 120-150. (2009)
Karácsonyi Zsolt: Aknák, stíl és fakereszt : Teodor Mazilu és Csurka István egy-egy drámájának összehasonlító elemzése. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 155-162. (2005)
Kelecsényi Rita: Mythe et symbole : Georges-Olivier Châteaureynaud : Le Château de Verre. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 141-151. (1997)
Kelemen Zoltán: A papa nem hagy el, Nicky! : lírai és epikai formák hagyományozódása a populáris kultúrában. In: Szövegek között 23., (23). pp. 46-54. (2021)
Kelemen Zoltán: Az esszé enciklopédistája. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 93-107. (1999)
Kelemen Zoltán: Még egyszer a Parmenidészről : avagy a módszer kiúttalansága. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 67-72. (1996)
Kelemen Zoltán: Profán filozófiatörténet. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 149-164. (2000)
Kertész Lilla: John Gay : Te Beggar's Opera : szempontok egy elhanyagolt darab újraértékeléséhez. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 33-70. (2019)
Kis Petronella: A medializált zenei elbeszélés érzékelési tapasztalata : a novellába ágyazott opera áthallásai. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 138-160. (2019)
Kiss Ernő Csongor: Képen kívül : Pasolini önálló forgatókönyvi struktúrájának alapvetéseiről. In: Szövegek között 17., (17). pp. 157-167. (2013)
Kiss Ernő Csongor: Megtalált helyek : a tér összefüggései Bodor Ádám Verhovina madarai című regényében. In: Szövegek között 19., (19). pp. 28-41. (2015)
Kiss Fruzsina: "Félig szörny, de félig Isten" : a groteszk megjelenése Victor Hugo A nevető ember című regényében. In: Szövegek között 20., (20). pp. 68-79. (2016)
Kocur László: Határ és irodalom. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 167-182. (2003)
Kocur László: Mintha (túl)élnél. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 173-189. (2001)
Kocur László: A szalamandrák interaktív katasztrófaregénye. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 33-42. (2002)
Kondás Krisztina: Az identitás kérdései Euripidész Iónjában. In: Szövegek között 22., (22). pp. 1-24. (2020)
Korompay Eszter: Átváltozás és "ellenőrizhető valóság" Christoph Ransmayr az Utolsó világ című regényében. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 248-273. (2019)
Kovács Ágnes: A Dóm téri látványvilág formálói : Varga Mátyás, Csikós Attila. In: Szövegek között 23., (23). pp. 199-210. (2021)
Kovács Ágnes: Kürtösi Katalinról. In: Szövegek között 23., (23). pp. 211-213. (2021)
Kovács Flóra: Az "erőszak és mézesmadzag" együttes megjelenése : közösség és felügyelet problematikája Cãtãlin Mitulescu Hogyan éltem túl a világvégét című filmjében. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 26-40. (2010)
Kovács Flóra: Az egyensúlytalanság (déséquilibre), továbbá a pluralitás jegye a québeci drámában és színházban. In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 71-82. (2007)
Kovács Flóra: Az idő és a (fel/)ügyelet kimozdítottsága Visky András A szökés című drámájában. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 103-116. (2011)
Kovács Flóra: La binarité et la littérature dite mineure. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 84-99. (2009)
Kovács Flóra: A literalitás és a tér problematikája Jean Cocteau Orpheusz című drámájában. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 58-68. (2008)
Kulcsár-Szabó Zoltán: Irodalom/történet(i)/kánon(ok). In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 16-38. (1996)
Kurdi Mária: Metadrámai stratégiák és effektusok a 20. századi ír színházban. In: Szövegek között 23., (23). pp. 147-162. (2021)
Kérchy Anna: Taktilis tekintet Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényében. In: Szövegek között 23., (23). pp. 14-26. (2021)
Kérchy Vera: Teátrális keretezés és performatív határsértés Az éhezők viadalában. In: Szövegek között 23., (23). pp. 63-78. (2021)
Köble Csilla: Gondolatok Laurie Anderson művészetéről : Töredékes megjegyzések két performance-ról. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 107-112. (1997)
Köles Edit: Let me be your fantasy. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 29-42. (2000)
Lanczkor Gábor: Reneszánsz és retorika : költészet és vizualitás a szakralitás tükrében John Keats és Somlyó György egyes műveiben. In: Szövegek között 18., (18). pp. 50-60. (2013)
Lanczkor Gábor: "Szégyellem, hogy kortárs vagyok" : képzőművészeti műalkotások lenyomata Márai Sándor írásaiban. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 78-85. (2011)
Lanczkor Gábor: Tandori Dezső nyolc Utrillo-verse. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 164-170. (2010)
Lengyel Zoltán: Adalékok a sors kritikájához. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 161-181. (2011)
Lengyel Zoltán: Blessed to go on to stop : comments on Beckett and Wittgenstein. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 51-87. (2006)
Lengyel Zoltán: Curtain. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 66-83. (2009)
Lengyel Zoltán: Taps és fütty. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 69-82. (2008)
Lengyel Zoltán: A hangról : a Swans zenekar (1982-1997) emlékére. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 42-54. (2010)
Lipták-Pikó Judit: Jelentés a Darrieussecq-ügyről. In: Szövegek között 19., (19). pp. 141-165. (2015)
Lovizer Lilla: Figuralitás, intertextualitás és szubjektivitás E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép című művében. In: Szövegek között 22., (22). pp. 25-62. (2020)
Makai Péter Kristóf: A matter of God: entheogenic substances in Philip K. Dick's writings. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 32-52. (2009)
Martonyi Éva: Mythes du monde - à propos de L'odyssée de Pénélope de Margaret Atwood et de Paix en Ithaque de Sándor Márai. In: Szövegek között 23., (23). pp. 1-13. (2021)
Medgyes Tamás: Kinek varázslat az elvarázsolt kastély? In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 97-102. (2005)
Medgyes Tamás: Kukorelly Endre szövegeiről. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 53-69. (2001)
Medgyes Tamás: Kulturális kontextusok vizsgálatának lehetőségei a tengerentúlon és az Európai Unióban. In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 107-115. (2007)
Medgyes Tamás: Minimalism - interpreting fiction. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 105-112. (2003)
Medgyes Tamás: Minimalism and its cultural context in urban environments : final report for The Japan Foundation. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 135-140. (2006)
Medgyes Tamás: Rhetoric and uncertainty in reading : Donald Barthelme's Me and miss Mandible. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 79-91. (2000)
Medgyes Tamás: A Tanúság Hermeneutikája. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 73-105. (1997)
Miehlbradt Sandra: The paradox of strangeness in Argentine guiding fictions and the building of a nation. In: Szövegek között 24., (24). pp. 53-64. (2021)
Mojžíšová Natálie: Étrangeté dans La québécoite de Régine Robin et dans La célébration de Naïm Kattan. In: Szövegek között 24., (24). pp. 78-88. (2021)
Moser Walter: Cultural appropriation, BIS : white critics, stay away from Yolanda Bonnell's bug! In: Szövegek között 23., (23). pp. 163-173. (2021)
Mosza Diána: Árvaságregények elbeszélés- és testpoétikai megközelítése. In: Szövegek között 22., (22). pp. 140-175. (2020)
Mousavian Elahe: "Children" and "animals" : strange strangers in reality and literature. In: Szövegek között 24., (24). pp. 97-105. (2021)
Mészáros Enikő: Igazság és megbékélés a chilei irodalomban : megközelítés Roberto Bolaño Távoli csillag című művén, illetve az Abszolút gonosz szimbólumon keresztül. In: Szövegek között 20., (20). pp. 93-106. (2016)
Müllner András: Ágnes asszony leplei : kriptoszemiológia. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 39-48. (1996)
Nagy Ferenc: The Glamorama as a world Model. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 97-109. (2006)
Nagy Ferenc: A book of revelations (on Péter Nádas's Own death). In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 15-31. (2009)
Nagy Fruzsina: Narráció és navigáció : Julio Cortázar: az Elfoglalt ház című művében. In: Szövegek között 19., (19). pp. 128-140. (2015)
Nagy Fruzsina: A (hiány)pótlás alakzata: a parergon (Vernet, Turner, Hoepker). In: Szövegek között 20., (20). pp. 1-14. (2016)
Némedi Andrea: Látlelet az ezredvégi világirodalomról. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 183-190. (2002)
Némedi Andrea: A posztstrukturalista kritika mint hipertext : George P. Landow hipertext-elméletének poszt-saussure-i kritikája. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 65-104. (2003)
Orcsik Roland: Barkácsolni, barkácsolni, barkácsolni : Domonkos István nyelvi kollázsai és montázsai az Új Symposion hagyományainak tükrében. In: Szövegek között 17., (17). pp. 103-123. (2013)
Orcsik Roland: Laza Kostic Santa Maria Della Salute című versének magyar fordításai. In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 97-106. (2007)
Orcsik Roland: Milos Crnjanski Strazilovo című költeményének műfordítói teatralitása : a fiatal Domonkos István arcjátéka. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 83-95. (2008)
Orcsik Roland: The language switch of István Domonkos : translation as a metaphor of being. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 100-119. (2009)
Orcsik Roland: A művészet testvesztése/váltása. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 143-153. (2005)
Orcsik Roland: The poetic reflection of the gastarbeiter language : Ivan Slamnig and István Domonkos. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 27-40. (2006)
Orcsik Roland: A szorongás fordíthatóságáról : Domonkos István Slavko Mihalić városában. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 117-146. (2011)
Orcsik Roland: A vers zárt tere : Domonkos István Branko Miljkovićot fordít. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 56-88. (2010)
Orosz Judit: Kép és írás intermediális viszonya Peter Greenaway Párnakönyv című filmjében. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 109-125. (2000)
Orsós János Róbert: Irodalmi roma reprezentáció és önreprezentáció a XIX. században. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 106-137. (2019)
Owaimer Oliver: "Hisz atyja híre félig már övé..." - narratívák és interpretációk A délibábok hősében. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 70-105. (2019)
Palkó Gábor: Arcok, álarcok - és a felismerhetetlenítés. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 49-57. (1996)
Palkó Mária: "Férfiak amint a nő(i)t írják". In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 93-108. (2000)
Papp Tibor: Discourse Dombos : a szélfutás lapjai. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 41-68. (1999)
Papp Tibor: A kisebbségek szereplehetőségei az interkulturális (irodalomközi) közvetítés terén : a probléma magvának [f]elvetése. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 177-190. (2000)
Papp Tibor: A kisebbségi irodalmak irodalomtudományon túli vetületéről : szempontok a kistérségi irodalmi közvetítés szaktudományokon átívelő szemléletéhez. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 191-200. (2002)
Pataki Virág: Interférences du discours critique et du discours littéraire dans la poésie française de la seconde moitié du XIXe siècle. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 101-111. (1996)
Pataki Virág: "Sculpterson propretombeau": trois poèmes commémoratifs de Mallarmé. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 125-140. (1997)
Pieldner Judit: Belső vizeken kalózkodó : megjegyzések Lövétei Lázár László: Távolságtartás című kötetéhez. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 197-201. (2001)
Pieldner Judit: A mozgókép indexikalitásának újragondolása Antonioni, Bódy és Haneke filmjeiben. In: Szövegek között 17., (17). pp. 168-183. (2013)
Pintér Viktória: Az abszurd és az idegen. In: Szövegek között 20., (20). pp. 108-118. (2016)
Poorakbar Arash: Strange presence : the animal who could be absent. In: Szövegek között 24., (24). pp. 106-115. (2021)
Prohászka Erzsébet: Az embert ábrázoló kis műfajok megítélése a 18. századi Franciaországban. In: Szövegek között 19., (19). pp. 89-110. (2015)
Puskás Dániel: Everyman és everywoman : az angol Akárki és Kárpáti Péter feldolgozása. In: Szövegek között 18., (18). pp. 73-95. (2013)
Puskás Dániel: "Lavinia visszajön!" : T. S. Eliot Koktél hatkorja és az Alkésztisz-motívum. In: Szövegek között 19., (19). pp. 42-66. (2015)
Puskás Dániel: Orpheusz a földalattiban : alvilágjárások a XX. század és napjaink irodalmából. In: Szövegek között 20., (20). pp. 155-168. (2016)
Pál József: Giorgio Pressburger a szegedi egyetemen. In: Szövegek között 23., (23). pp. 193-198. (2021)
Pál Katalin: Ki nevet a végén : a szórakozott tudós típusának eredete. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 5-25. (2011)
Pál Katalin: A "ki nem oltódó" nevetés mintázatának alakulása : a homéroszi kacaj és Gwynplaine vigyora. In: Szövegek között 17., (17). pp. 2-18. (2013)
Pál Katalin: A nevetés színre lép : Homérosz és Arisztotelész nevetés-koncepciói. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 90-116. (2010)
Pál Katalin: A pók motívuma Nietzsche és Dosztojevszkij írásaiban. In: Szövegek között 14., (14). pp. 3-43. (2009)
Róth Márton: A posztmodern Calvino - szerzői és olvasói ideálok Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című regényében. In: Szövegek között 20., (20). pp. 119-154. (2016)
Schlachtovszky Csaba: A komikus Don Quiote : nézetek a Búsképű lovagról a magyar irodalomban. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 83-91. (1999)
Serestély Zalán: (Egy képtelenség képességei) : Bényei Tamás Borges- olvasatának termékeny zárójeleiről. In: Szövegek között 18., (18). pp. 129-139. (2013)
Serestély Zalán: Jóltáplált metafizikák : irányvonalak a Borges-életműkorpusz magyar vonatkozású recepciójában. In: Szövegek között 19., (19). pp. 111-127. (2015)
Serestély Zalán: Önfeledés, evilágiság : Borges gaucsóinak megváltásigényéről. In: Szövegek között 20., (20). pp. 80-92. (2016)
Simonffy Zsuzsa: Mobilité, l'apogée de l'identité? : a la recherche des outils d'analyse. In: Szövegek között 23., (23). pp. 79-93. (2021)
Sipos Márton: Spiró György Csirkefej című drámája és a Tékozló fiú példázata. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 207-247. (2019)
Steinbachné Bobok Anna: Állatok Nemes Nagy Ágnes verseiben. In: Szövegek között 18., (18). pp. 61-72. (2013)
Sudár Balázs: Garaczi: Mintha élne. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 117-141. (2001)
Sudár Balázs: Kísértések : Agota Kristof: Trilógia. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 61-71. (2002)
Sudár Balázs: Én-helyre/állító diszkurzusok I. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 131-146. (2003)
Szabó Gábor: Borges on the Border. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 3-14. (1999)
Szabó Gábor: Egy fiktív személy (f)eltüntetése. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 61-71. (1997)
Szabó Gábor: Ragaszthatatlan szív. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 165-176. (2000)
Szabó Gábor: Édesapám, a kékülő tinóru. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 43-52. (2001)
Szabó István Zoltán: Hozzáférés. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 234-243. (2011)
Szabó István Zoltán: Szürke égbolt alatt : dekonstruktív szövegműködések William Gibson Neurománc című regényében. In: Szövegek között 17., (17). pp. 140-156. (2013)
Szalánszki Edit: Népballadák: megússzák szárazon? In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 203-217. (2005)
Szalánszki Edit: Treasure, little pleasure : folklore as a relic. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 7-16. (2006)
Szitár Katalin: A történetelbeszéléstől az önkimondó szövegig : az irodalmi forma szemantikai egysége mint a narratív én-kép hiányzó részének kompenzációja Turgenyev Aszja című kisregényében. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 112-140. (1996)
Szmeskó Gábor: A spontaneitás értelmében vett szabadság kritikája Lévinas teljesség és végtelen című művében. In: A tudományos hálózatoktól a hálózatok tudományáig. pp. 185-206. (2019)
Székely Örs: Szeretet és szenvedés a kortárs operában és barokk passióban. In: Szövegek között 18., (18). pp. 103-128. (2013)
Széni Katalin: Egy fikcionált női szerző : Parti Nagy Lajos : Sárbogárdi Jolán: a test angyala. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 39-60. (1997)
Sághy Miklós: Ajándékul megint a kezdet : Rába György: A vonakodó cethal. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 27-33. (2004)
Sághy Miklós: Az írás révén: "tisztázódik / és romlik tovább az egész" : Marno János: Daidal. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 55-61. (2004)
Sághy Miklós: "Folyami költő, a Duna bal partján" : Kántor Péter költészetéről. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 41-54. (2004)
Sághy Miklós: "Köpenyébe varrva / viszi a betűket" : Schein Gábor: Üveghal. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 63-68. (2004)
Sághy Miklós: Nem érdekel többé, mi a valóság : Bret Easton Ellis: Glamorama. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 167-182. (2002)
Sághy Miklós: Rivall a rádióból az újmagyar dal : Orbán János Dénes: Hivatalnok-líra. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 13-25. (2004)
Sághy Miklós: The effect of film representation on literature : an example: rhetorical role of the camera in the novel Film by Miklós Mészöly. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 17-25. (2006)
Sághy Miklós: The gaze and the camera: how the psychoanalytic notion of gaze becomes the camera. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 4-14. (2009)
Sághy Miklós: A koherencia-elvet megkérdőjelező irodalmi szövegek néhány sajátossága : Marno János: Műugrás. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 71-115. (2001)
Sághy Miklós: A megismerés alakzatai : Nietzsche, de Man. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 33-48. (2003)
Sághy Miklós: A pillanat fölkínálja magát. / Miért nincs türelmed észre venni? : Bertók László: Februári kés. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 35-39. (2004)
Sághy Miklós: A több tízezer írásjel és a világ tízezerszer/tízezer más jele : Borbély Szilárd Ami helyet című kötetének jelhasználatáról. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 3-12. (2004)
Sárközy Bence: A Győztes Féreg (másik) története : E. A. Poe Ligeiájában. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 85-96. (2005)
Sárközy Bence: Legalább a metaforára törekedni kell. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 3-14. (2001)
Sárközy Bence: A Super Marióban az a lényeg, hogy az élet tükröződik benne. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 155-166. (2002)
Sárközy Bence: Valójában már fantasztikum, ez a "valója" : a fantasy műfajáról. In: Irodalomtörténeti és -elméleti tanulmányok Szegedről, (4). pp. 5-27. (2000)
Séra Bálint: Családi (tü)kör. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 17-31. (2002)
Séra Bálint: Puszták képe. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 23-41. (2005)
Séra Bálint: A dekonstrukció mítoszai (I.). In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 3-17. (2003)
Takács Ágnes: Osztályteremszínház mint a határátlépés tere. In: Szövegek között 18., (18). pp. 96-102. (2013)
Tamás Kinga: Az amerikai psycho egy lehetséges értelmezése. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 109-118. (2002)
Tamás Kinga: Film és irodalom : egy szemiotikai alapú komparatív módszer vázlata. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 3-37. (1997)
Tamás Kinga: Filmnarráció és irodalmi narráció : egy lehetséges közös paradigmáról. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 185-202. (2005)
Tamás Kinga: Orbán János Dénes két verséről. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 191-196. (2001)
Tamás Kinga: Reflexió és reflektálatlanság : lehetséges válaszok a média és a szimuláció kihívására. In: Irodalomelméleti tanulmányok, (7). pp. 19-32. (2003)
Taskovics Viktória: Akik nekivágtak a világ sötét erdejének : a fikcionalitás alakzatai Patti Smith önéletrajzi prózájában, A kölykökben. In: Szövegek között 22., (22). pp. 241-270. (2020)
Thimár Attila: A műfaj: irodalmi vita. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 3-15. (1996)
Turai Eszter: Az egzotizmus fogalma és megjelenési formái Paul Gauguin művészetében. In: Szövegek között 22., (22). pp. 63-75. (2020)
Tóth Ákos: Kövek vagy könyvek : "egy mondat feltörése". In: Szövegek között 23., (23). pp. 32-45. (2021)
Tóth Zoltán János: A pornográfia esztétikai ideológiája. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 96-102. (2008)
Tóth Ákos: Az ismerős és titkos tandarab : emlékezet - felejtés - tört-én-elem a kilencvenes évek Tandori-lírájában. In: Fejezetek a mai magyar irodalomból, (5). pp. 15-42. (2001)
Tóth Ákos: Egy (ki)állítás képei : festményversek absztrakt művekről. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 43-59. (2002)
Tóth Ákos: "Hát ádiő aranykor" : Kovács András Ferenc: Aranyos vitézi órák : Versek: 1998-2001. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 87-93. (2004)
Tóth Ákos: Látkép és világnézet : a szemlélet fogalmáról és szerepéről Tandori Dezső A feltételes megálló című kötetében. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 172-209. (2010)
Tóth Ákos: "Líra az elzárt hegyeknek" : Marno János: A fénytervező. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 77-86. (2004)
Tóth Ákos: Minden megtörtént már : Juhász Ferenc "kései" költészetéről: Halandóság-mámor. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 123-138. (2008)
Tóth Ákos: Mnémoszüné félárnyékban : Schein Gábor: (retus). In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 69-76. (2004)
Tóth Ákos: Osszián utolsó élete : Márton László: Minerva Búvóhelye című regényéről. In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 83-96. (2007)
Tóth Ákos: "Szép Ernő voltunk" : az irodalmi kollegialitás természetrajzához: Szép Ernő és Tandori Dezső. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 41-77. (2011)
Tóth Ákos: TD meg a világ : Tandori Dezső: Az Óceánban. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 111-121. (2004)
Tóth Ákos: Toll, szőr, bunda, tüske, pikkely : Acsai Roland: Természetes ellenség. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 103-110. (2004)
Tóth Ákos: A fiú háza : Térey János: Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig, válogatott versek : 1988-2001. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 95-102. (2004)
Tóth Ákos: A legrövidebb út: az azonosság : Tandori Dezső: Philip Marlowe egy Szép Ernő - vers mögül néz - értelmezési kísérlet -. In: Szövegek között 17., (17). pp. 19-36. (2013)
Tóth Ákos: A megtalált elégia : Vörös István: A Vécsey utcai évkönyvből. In: Az újmagyar dal : kortárs lírakritika, (8). pp. 123-130. (2004)
Tóth Ákos: A nem látható és a láthatatlan : gondolatok El Kazovszkij művészetéről. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 219-226. (2005)
Varga Anikó: Szemelvények a Közép-Európába tartó járatok menetrendjéből : a szerb irodalomban Danilo Kis prózájából kiinduló, Közép-Európát körüljáró gondolatiság vázlatos áttekintésének kísérlete. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 33-40. (1999)
Varga Balázs: A szövegműködés fenomenológiája avagy az öntudatos regény kora : Róbert Menasse: Selige Zeiten, Brüchige Welt. In: Fejezetek a világirodalom köréből, (6). pp. 73-84. (2002)
Varga Emese: Le cygne de Paris. In: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, (1). pp. 83-100. (1996)
Varga Emese: Salome does not Dance : a comparative study. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről II., (3). pp. 15-22. (1999)
Varga Emese: Sur une tradition renouvelée: l'aventure de la réflexivité. In: Irodalomelméleti és történeti tanulmányok Szegedről I., (2). pp. 113-124. (1997)
Vogel Zsuzsa: Szerzői és kiadói kínálat a XVIII-XIX. század fordulóján Faludi Ferenc műveinek tükrében : kiadástörténeti vázlat. In: Szövegek között 18., (18). pp. 178-202. (2013)
Vurm Petr: L'ironie post-postcoloniale chez trois auteurs de la migritude de l'Afrique subsaharienne. In: Szövegek között 24., (24). pp. 27-41. (2021)
Vígh Imre: Beszámoló egy császár-király temetéséről. In: Szövegek között 17., (17). pp. 88-102. (2013)
Vígh Imre: Czifra János útjai(i) : kísérletek Krúdy Gyula Asszonyságok díja című regényének értelmezésére. In: Szövegek között 18., (18). pp. 40-49. (2013)
Vígh Imre: Szindbád és Prikk : Krúdy Gyula Purgatórium című kisregényének és Cholnoky László Prikk mennyei útja című művének összehasonlító elemzése. In: Szövegek között 19., (19). pp. 2-27. (2015)
Wenner Éva: Carlo Goldoni, A kávéház. In: Szövegek között 23., (23). pp. 127-136. (2021)
Werner Nell: Milyen idegen (hozzád képest) : szükséges-e az idegen konceptualizálása az összehasonlító irodalomtudományi kutatáson belül. In: Irodalomtörténet és -elmélet, komparatisztikai tanulmányok, (15). pp. 8-25. (2010)
Zanin Éva: A Divat olvasatai. In: Szegedi tanulmányok az irodalomtörténet/elmélet, a néprajz, a képzőművészet és a művelődéstörténet köréből, (9). pp. 117-141. (2005)
Zanin Éva: Divat, ideológia, diktatúra. In: Komparatisztika, irodalom- és kultúratudomány, (12). pp. 38-44. (2008)
Zanin Éva: Fashion Figures : textually manifesting fashion codes as figures in William Gibson's Pattern recognition. In: Studies in modern philology and theory of literature, (10). pp. 41-50. (2006)
Zanin Éva: An elephant in the room fashion theory / fashion criticism. In: Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi dolgozatok, (13). pp. 151-164. (2009)
Zanin Éva: A szakadék szélén táncolás tudománya : az összehasonlító irodalomtudomány jövőjéről - hozzászólás. In: Ismét a komparatív megértésről, (11). pp. 13-24. (2007)
Éles Árpád: Ketten a képen (II.) - Paul Klee és Tandori Dezső. In: Szövegek között 18., (18). pp. 2-12. (2013)
Éles Árpád: Ketten a képen : Paul Klee és Tandori Dezső. In: Szövegek között 17., (17). pp. 44-57. (2013)
Éles Árpád: Közelítések Franz Kafka poétikájához. In: Irodalomtörténet és -elmélet, színházelmélet és komparatisztika, (16). pp. 182-208. (2011)
Éles Árpád: A szemlélők egyetértése : Franz Kafka Betrachtung című kötetének fordításairól. In: Szövegek között 14., (14). pp. 63-77. (2009)
Žila Dalibor: Alienation in Oscar de Profundis by Catherine Mavrikakis. In: Szövegek között 24., (24). pp. 89-96. (2021)