El veguero en la historia de Cuba

Tóth Ágnes: El veguero en la historia de Cuba. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica, (68). pp. 3-16. (1980)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű historica_068_003-016.pdf Letöltés (857kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány célja bemutatni, hogyan vált a kubai dohány és a dohánytermesztő (veguero) a •szabadság szimbólumává, szemben a cukorral, mely Kubában a rabszolgaságot, a kiszolgáltatottságot jelképezte. Mennyire valós a dohánytermesztő szabadságáról alkotott kép, vagy mennyiben csak mítosz? A kérdés megválaszolásához több szempontból vizsgáltuk a kubai dohánytermesztés és -a termesztők történetét, illetve történeti szerepét. „ A bevezető részben a kubai dohánynak és termesztésének gazdasági jelentőségét, a többi gazdasági tevékenység (állatenyésztés, cukor-, kávétermesztés) mellett elfoglalt helyét, a külkereskedelemben betöltött szerepét mutattuk be (16—19. század). A következő részben az Antillák és Kuba népességének, lakossága számának és összetételének alakulását néztük át a gazdasági tevékenységek függvényében. Eleinte sokoldalú gazdálkodás alakult ki, a fő foglalatosság az állattenyésztés és a dohánytermesztés volt. A szigetek lakossága kisebb számú volt, összetételében a fehér telepesek domináltak. A cukormonokultúra kialakulásával az összlakosság száma megnövekedett és a színesbőrű rabszolgák kerültek többségbe. A továbbiakban a kubai dohánytermesztők származásáról szóltunk: kezdetben az indiánok voltak, majd a Kanári-szigetekről érkezett földművesek. Kuba összlakosságának igen jelentős hányadát képviselték:. A cukortermesztés térhódítása előtt, a 18. század végéig a lakosság Va részét, utána a 19. század elején már csak Vio részét képviseljék. Dohánytermesztővé általában szegény emberek vagy kis tőkével rendelkezők váltak. Korabeli -adatok alapján a 19. század első felében egy cukorültetvény beindításához tizenötször, egy kávéültetvényhez kb. kilencszer több tőkére volt szükség, mint a vegáéhoz. így Kubában és általában az Antillákon, szemben az észak-amerikai nagy dohányültetvényekkel, a dohánytermesztők kisgazdaságomban dolgoztak. Többségük maga és családja segítségével termelt. Afrikai rabszolgákat ritkán, legfeljebb kis számban túdtak igénybe venni, részben a dohánytermesztés jellege, részben pedig a -rabszolgák magas ára miatt. A kubai dohánytermesztők kezdetben szabad kisbirtokosok és kistermelő parasztok voltak, a 18. század végére többségük függő parcellabirtokos lett, a 19. század végére pedig bérlő, ekkor az összes dohánytermő terület 71,1 %-át bérlők művelték. Ez részben a nagybirtokosoktól, részben a hitelezőiktől, a kereskedőktől való függésük eredménye. De nagymértékben járult hozzá az állami dohánymonopólium (estanco, 1717) bevezetése is, mely végső soron a kibontakozó kubai dohányipar tönkretételével, a dohánytermesztők polgárosodását, a vega és a dohánytermelés -tőkésedését is megakadályozta. A dohánytermesztők nagybirtokosokkal való küzdelme es a dohánymonopólium elleni felkeléseik a 18. század elején, valós alapját képezik annak, hogy a dohány a -szabadság szimbólumává vált, de hozzájárult ehhez az utókor történetíróinak nosztalgiája is.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	A veguero a kubai történelemben
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
Dátum:	1980
Kötet:	68
ISSN:	0324-6965
Oldalak:	pp. 3-16
Nyelv:	magyar , spanyol
Kiadó:	University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/37100/
Kulcsszavak:	Kuba története - 16-19. sz., Dohánytermesztés - Kuba - 16-19. sz., Gazdaságtörténet - Kuba - 16-19. sz.
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma:	2016. okt. 15. 07:57
Utolsó módosítás:	2026. feb. 05. 11:36
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2662

Bővebben:

Tétel nézet