Los comienzos del movimiento obrero Cubano

Anderle Ádám: Los comienzos del movimiento obrero Cubano. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica, (68). pp. 17-32. (1980)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű historica_068_017-032.pdf Letöltés (996kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány a kubai munkásmozgalom első lépéseitől kezdi vizsgálódását. Rámutat arra, hogy Kuba sajátos történeti fejlődése: a gyarmati helyzet, a rabszolgaság léte, az etnikai sokféleség, a gyarmati és afrikai kulturális örökség, a spanyol bevándorlás folyamatos jellege és az iparfejlődés sajátosságai (cukorszektor, dohányipar)'határozzák meg a kubai munkásmozgalom fejlődését indulásakor és az egész korai korszakban. Kiemeli, hogy a munkásosztály kialakulásakor különösen nagy különbségek tapinthatók ki az egyes munkásrétegek között. Az Európából érkezők az I. Internacionálé eszméit hozták magukkal: a marxizmust és az anarchizmust. Emellett azonban a proletariátus soraiba kerülő volt rabszolgák (kikötői munkások, cukorproletárok pl.) még afrikai isteneiket őrző vallási jellegű szektákban (santería, abakua-társaságok) tömörültek. Ez a helyzet a forradalmi mozgalom legfejlettebb osztagaitól nagy toleranciát, a munkásegység szektarianizmustól mentes megvalósítását követelte. A szerző megállapítása szerint a kubai munkásmozgalomra kezdettől fogva jellemző volt a faji előítéletek elutasítása. Másik fontos vonása a korai munkásmozgalomnak, hogy felismerte a nemzeti függetlenség fontosságát és döntő szerepet játszott e korszak függetlenségi küzdelmeiben. A tanulmány különösen fontosnak tartja kiemelni, hogy az USA-expanzió miatt Kubában rendkívül korán érzékelték az imperializmus jelenlétét és veszélyét. Ez több fontos következménnyel járt. Egyrészt a kubai munkásmozgalomban nem volt nagy bázisa a reformizmusnak a századforduló tájékán. Másrészt a politikai párt szükségessége korán tudatosult a munkásmozgalomban. Harmadszor, az imperializmussal való heves küzdelmek magyarázzák, hogy Latin-Amerikában a század első éveiben a kubai munkásmozgalom, Carlos Baliño tevékenysége révén jutott elméletileg legmagasabbra. o A tanulmány bemutatja, hogy Carlos Baliño 1905—7 körül éppen az oroszországi események •elemzése alapján jutott közel a lenini permanens forradalom gondolatáig, és ismerte fel az új korszak, a „szociális forradalmak" korszakának elindulását. A szerző Baliño Írásait elemezve arra a következtetésre jut, hogy Latin-Amerikában Carlos Baliño jutott el legközelebb a leninizmushoz a század első évtizedeiben. Baliño elméleti és szervező tevékenysége a kubai munkásmozgalom korai korszakának utolsó fejezetét jelentette. Ennek ellenére mégis indokolt 1925-tel, a kubai Kommunista Párt megalakulásával zárni e korai korszakot. Ennek az az oka,- hogy az USA neokolonialista uralma a század első ^negyedében meggátolta a munkásmozgalom lendületes fejlődését.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	A kubai munkásmozgalom korai korszaka
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
Dátum:	1980
Kötet:	68
ISSN:	0324-6965
Oldalak:	pp. 17-32
Nyelv:	magyar , spanyol
Kiadó:	University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/37100/
Kulcsszavak:	Kuba története - 20. sz., Munkásmozgalom - Kuba - 20. sz.
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma:	2016. okt. 15. 07:57
Utolsó módosítás:	2026. feb. 05. 10:16
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2663

Bővebben:

Tétel nézet