Unidad y diversidad en la historia de la América Española : el caso de la independencia

Kossok Manfred: Unidad y diversidad en la historia de la América Española : el caso de la independencia. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica, (79). pp. 69-81. (1985)

[thumbnail of historica_079_069-081.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
historica_079_069-081.pdf

Letöltés (898kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Egység és különbözőség megítélése Latin-Amerika történetének kutatásában újból és újból viták tárgya. Azok, akik — különböző politikai alapállásokból — egyoldalúan csak a kontinentális egységet hangsúlyozzák a történeti folyamatokban, és latin-amerikai nemzetről beszélnek, rendszerint csődként, "balkanizációként" értékelik a Függetlenségi Háborút, mert nem eredményezett egyetlen kontinentális méretű államot, hanem helyette nemzetállamok sokasága jött létre. A szerző egység és különbözőség erőinek dialektikus értelmezésére vállalkozik a függetlenségi mozgalom előfeltételeinek és magának a Függetlenségi Háborúnak a vizsgálatával. Megállapítja, hogy az egységes és egyetlen latin-amerikai nemzet teóriájának képviselői rendszerint egy egységes spanyol gyarmati rendszer feltételezéséből indulnak ki. Ez a premissza azonban nem állja meg a helyét. A spanyol gyarmatbirodalom centralizált volt ugyan, de nem volt egységes. A vertikális egységet, a centralizációt nem egészítette ki a gyarmati területeket szervesen egyesítő horizontális integráció. A gyarmati korszakban, különösen a XVIII. századtól kezdődően, jól kitapintható a regionális különbségek, érdekellentétek növekedése,egyfajta protonacionális fejlődés. Ennek objektív alapját az egyes területek eltérő földrajzi, etnikai, gazdasági adottságai és az ebből következő eltérő fejlődés képezte. Mind a spanyolellenes tudat kialakulásában, mind pedig a függetlenségi harcban egyszerre, egymással komplex kapcsolatban voltak jelen kontinentális-integratív és regionális-nemzeti tényezők. A kontinentalizmus Bolivár és San Martín programjában fogalmazódott meg legmagasabb szinten. Ők a függetlenségi harc regionális szintjeit mindig e kontinentális forradalom gerinceként, hordozójaként értelmezték. Bázisuk a hadsereg volt, ami egyszerre jelzi a "kontinentalisták" erejét és gyengeségét. A hadsereg a függetlenségért vívott harc döntő erejévé vált, de a felszabadított területek integrálásához kevésnek bizonyult. A regionalizmus képviselői csak feltételesen és ideiglenesen rendelték alá magukat a kontinentális forradalom ügyének, s a háború elhúzódása ezen erők aktivizálódásának kedvezett. Figyelembe kell venni azt is, hogy már a Függetlenségi Háború kezdetén jelentős különbségek voltak a harc fő bázisai (Caracas, Buenos Aires, México) között a vezető erők összetételét, céljait, radikalizmusát és tömegbázisát tekintve. A szerző rámutat arra is, hogy a latin-amerikai nemzetté válás megítéléséhez nem elengendő csak a kontinentalizmus-regionalizmus dipólusban gondolkodni. Vizsgálni kell az antifeudális blokk összetételét, tartósságát, a néptömegek szerepét is. Pl. a tömegek passzivitása egyike a latin-amerikai történelem mítoszainak. Azonban a Függetlenségi Háború időszakában hiányzott a földrészen a burzsoázia, mint osztály, mint olyan tényező, amely homogenizálni képes a polgári átalakulásban érdekelt különböző erőket. Helyét a liberális kreol arisztokrácia töltötte be, amely azonban tartott a tömegek radikalizmusától, s elzárkózott a társadalmi problémák (pl. a földkérdés) megoldásától. Az új államok kialakulásában mind a kontinentalizmusnak, mind pedig a nemzeti-regionális tényezőnek megvolt a maga jól körülhatárolható szerepe, társadalmi-politikai berendezkedésükre e dig rányomta bélyegét a burzsoázia hiánya, a néptömegek veresége és a feudális elemek továbbélése a hatalmat monopolizáló kreol uralkodóosztály érdekeinek megfelelően.

Mű típusa: Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím: Egység és különbözőség Spanyol-Amerika történetében: a függetlenség esete
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
Dátum: 1985
Kötet: 79
ISSN: 0324-6965
Oldalak: pp. 69-81
Nyelv: magyar , spanyol
Kiadó: University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Kiadás helye: Szeged
Befoglaló mű URL: http://acta.bibl.u-szeged.hu/37111/
Kulcsszavak: Latin-Amerika története
Megjegyzések: Összefoglalás magyar nyelven
Szakterület: 06. Bölcsészettudományok
06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma: 2016. okt. 15. 07:57
Utolsó módosítás: 2026. feb. 04. 13:18
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2715
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet