The "price revolution" in the Ottoman Empire at the end of the sixteenth century

Tóth Sándor László: The "price revolution" in the Ottoman Empire at the end of the sixteenth century. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica, (87). pp. 35-48. (1988)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű historica_087_035-048.pdf Letöltés (774kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az oszmán „árforradalom" jelenségei között a szerző elemzi az ezüst akcse értékcsökkenésének folyamatát. Megállapítása szerint 1566 és 1600 között az akcse ezüsttartalma s hivatalos árfolyama felére, szabadpiaci értéke harmadára csökkent. Ugyanakkor az agrárértékek árai ugrásszerűen növekedtek az 1585 — 1606 közötti két évtizedben, az átlagos áremelkedés meghaladta a 300%-ot is. A szerző részletesen foglalkozik az oszmán árforradalmat külső (az Európából beáramló ezüst, a nyugat-európai kereslet az agrártermékek iránt) és belső (népesség növekedés, a kormányzat devalvációs politikája) tényezőkkel, illetve ezek együttes hatásával magyarázható hipotézisekkel. A szerző véleménye szerint a török árforradalomban döntő szerepe volt a nyugateurópai inflációnak, amely az inflálódott európai ezüstpénzek bevitelén és a magas áron megvásárolt török agrártermékek kivitelén keresztül „gyűrűzött be". Bár a kritikus 16. század végi és 17. század eleji időszakban a török birodalom népessége inkább csökkent; a demográfiai struktúra úgy rendeződött át, hogy a városi fogyasztói réteg aránya növekedett, az agrártermelők aránya pedig csökkent. így a nyugat-európai külső kereslet mellett a belső kereslet is fokozódott az agrártermékek iránt, felhajtva így azok árát. Az árforradalomnak voltak államháztartással összefüggő tényezői is. Szulejmán halálától a 16. század végéig egyre nagyobb kincstári deficit jelentkezett. Ennek okai: a századvég két elhúzódó háborúja, s a fizetett zsoldos csapatok létszámának ugrásszerű emelkedése. A deficit csökkentése céljából folyamodott a kormányzat 1584 — 86 között az akcse devalválásához, majd 1600-ban az akcse stabilizálása mellett a piaci árakat is csökkentette. A központi intézkedések az akcse inflációjához vezettek, amely a nyugat-európai ezüstinflációhoz járult, s e két inflációs tényező egymást erősítette. A szerző az „árforradalom" következményeként említi a klasszikus oszmán intézményrendszer két fontos részének; a timárrendszernek (szpáhi-rendszernek) és a szolgarendszernek (devsirme) rohamos felbomlását, valamint a falvak rohamos elnéptelenedését (depopuláció), s a századvégi dzseláli felkeléseket. Az „árforradalom" az oszmán birodalom hanyatlásba torkolló válságának egyik fontos oka volt, ugyanakkor erősödött az árutermelés és a pénzgazdálkodás. Jelentős tőkefelhalmozódás is végbement, az agrárkonjunktúra és az ipar gyengesége miatt azonban a nyugat-európai kapitalizációs tendencia helyett a keleteurópaihoz hasonló refeudalizációs tendencia bontakozott ki.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	Az "árforradalom" a 16. század végi Oszmán Birodalomban
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
Dátum:	1988
Kötet:	87
ISSN:	0324-6965
Oldalak:	pp. 35-48
Nyelv:	magyar , angol
Kiadó:	University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/37119/
Kulcsszavak:	Oszmán Birodalom története - 16. sz.
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 44-47. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma:	2016. okt. 15. 07:57
Utolsó módosítás:	2026. feb. 04. 09:04
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2751

Bővebben:

Tétel nézet