The revision of social-democracy, nazism and anti-bolshevism in Western Europe : 1933-1945

Smith Michael L.: The revision of social-democracy, nazism and anti-bolshevism in Western Europe : 1933-1945. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica, (95). pp. 65-83. (1992)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű historica_095_065-083.pdf Letöltés (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

1941-ben a náci propaganda a Nyugat, a civilizáció védelmét szolgáló kereszteshadjáratként állította be a Szovjetunió megtámadását, s arról igyekezett meggyőzni a megszállt Nyugat-Európa lakosságát, hogy az egész kontinensnek hozzá kell járulni a sikerhez. Első pillantásra úgy tűnhet, kevés foganatja volt ennek a propagandának. A „kereszteshadjárathoz" csatlakozó nyugat-európai önkéntesek száma (kb. 50 000 fő) katonai szempontból jelentéktelen, s maguk a megszállók is óvakodtak attól, hogy pl. Dániában vagy Hollandiában a nyugati civilizáció fegyveres védelme ürügyén lehetőséget adjanak a néhány hónapja legyőzött, szétszórt hadseregek újjászervezésére. Katonai szempontból sokkal fontosabb volt Németország számára az a támogatás, amelyet a spanyol, olasz, román, magyar, stb. reguláris erők képviseltek a keleti fronton. Ennek ellenére sem mondhatjuk azt, hogy az antibolsevista kereszteshadjáratra való felhívásnak pusztán propagandisztikus-retorikus jelentősége volt. Az antibolsevizmus vált ugyanis az összekötő kapoccsá megszálló és megszállottak között, ekörül a tengely körül alakult ki az a minimális konszenzus és együttműködés, amire a németeknek nemcsak a gazdaság működtetése érdekében volt szükségük, hanem egy náciellenes nemzeti egység kialakulásának meggátlása céljából is. Az okokat kutatva a szerző kimutatja, hogy a bolsevizmus-ellenesség mélyen áthatotta a két világháború közötti Nyugat-Európa társadalmát. Kialakításában nemcsak a klasszikus jobboldali erők vagy a feltörekvő fasizmus vállalt szerepet, hanem a szociáldemokrácia is. Ennek következtében hatóköre széles tömegekre terjedt ki. A szerző véleménye szerint a szociáldemokrácia esetében különbséget kell tennünk a húszas és a harmincas évek antibolsevizmusa között. A húszas évek elején a szovjetellenességet elsősorban a forradalom közvetlen veszélyétől s a militáns baloldaltól valő félelem motiválta. A nyugat-európai kommunisták lába alól azonban kihúzta a talajt a háború utáni válság leküzdése, a Nyugat képessége a prosperitás megújítására. E folyamat közepette a szociáldemokráciának sikerült bekapcsolódni a politika főáramába. A Szovjetunió gazdasági gyengesége, politikai elszigeteltsége, stb. csökkentette a bolsevik internacionalizmustól való félelmet. Úgy tűnt, nem a fasizmus és bolsevizmus közötti választás a probléma, hanem a cselekvés határainak kijelölése a kettő közötti területen. A második világháború alatti antibolsevizmus jellemző jegyei azonban nem a húszas, hanem a harmincas években alakultak ki. Megértésükhöz nemcsak azt kell figyelembe vennünk, hogy a válsággal küzdő európai kapitalizmus számára a fasizmus és a kommunizmus mint két, a rendszerrel szemben fellépő mozgalom jelentkezett, hanem azt a kihívást is, amit a kezelhetetlennek tűnő válság a nem kommunista baloldal számára jelentett. Úgy tűnt, a történelem magát a liberális-demokratikus rendszert kérdőjelezi meg. A mérleg másik serpenyőjébe nemcsak az a vonzás került, amit a náci gazdaság- és szociálpolitika gyakorolt a munkásság tekintélyes részére, hanem a szovjet veszély új formája is. A nyugat-európai szociáldemokrata vezetők úgy látták, a gyorsan iparosodó Szovjetunió nemcsak gazdasági gondjait oldja meg, ami önmagában is kihívást jelent a nyugatnak, hanem a marxista internacionalizmust mindinkább azonosítja a szovjet állam érdekeivel, s ez a törekvés még a fasizmus elleni fellépésében, pl. a népfrontmozgalomban is tetten érhető. Mindez új orientációs irányok keresésére, a marxizmus további revíziójára ösztönözte a szociáldemokrácia teoretikusait. A belga Hendrik de Man a több osztály szövetségén nyugvó, „válságellenes szocializmus" nemzeti szintű megvalósításában látta a kitörés lehetőségét. Elmélete, a planisme rövid távon kevés eredményt hozott a nyugat-európai szociáldemokráciának, hosszabb távon azonban komoly következményekkel járt. Nemcsak a szocialista doktrína és taktika válságát tette ugyanis -világossá, hanem véglegessé-tette a szovjet típusú internacionalizmus elutasítását, s ellenségképet rajzolt az imperialista törekvésű Szovjetunióról is. A szociáldemokrata revizió különböző változatai, így a planisme is, eredetileg az ideiglenes jelenségnek tekintett fasizmussal szemben akartak alternatívát nyújtani. Az új stratégia keresése közben - mint azt a szerző részletesen taglalja - számos belga, holland, dán, francia szociáldemokrata vezető nézetei közel kerültek a náci állásponthoz, bár egyikük sem vált fasisztává. Kísérleteik sikertelensége a háború kitörése után a pártok bénultságát, egyes vezetők, mozgalmak dezorientáltságát, helyenként a fasizmussal való kokettálásukat eredményezte. A szovjetellenes háború kirobbanása után ezeknek a teóriáknak is az antibolsevizmusa került előtérbe. A náci propaganda, támaszkodva a különböző forrásokból származó származó szovjetellenes nézetekre és hangulatokra, összeurópai ügyként tudta interpretálni a háborút Ez hatékonyan segítette az együttműködési készség kialakítását a megszállt országokban, pl. a gazdasági szférában. A háború második szakaszában, a sztálingrádi vereség után az együttműködés mindinkább kényszerré vált, amelyet a totális gazdaság irányítói erőszakoltak ki. A szociáldemokrácia vezető köreinek álláspontja azonban még a német vereségek korszakában is a korábbi ideológiai fenntartásokat tükrözte. Egyes vezetők ugyan csatlakoztak az ellenálláshoz, mások azonban visszavonultak vagy kivárásra rendezkedtek be. Mindez előre vetítette a nyugat-európai baloldal háború utáni megosztottságát is.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	A szociáldemokrácia revíziója; nácizmus és antibolsevizmus Nyugat-Európában, 1933-1945
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
Dátum:	1992
Kötet:	95
ISSN:	0324-6965
Oldalak:	pp. 65-83
Nyelv:	magyar , angol
Kiadó:	University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/37127/
Kulcsszavak:	Nyugat-Európa története - 1933-1945
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma:	2016. okt. 15. 07:57
Utolsó módosítás:	2026. feb. 03. 12:42
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2782

Bővebben:

Tétel nézet