Molnár Tibor: Bács-Bodrog vármegyei katonák az osztrák-magyar haderőben és a Nagy Háborúban : 1868-1918. In: Délvidéki szemle, (1) 2. pp. 18-25. (2014)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
delvideki_szemle_2014_002_018-025.pdf Letöltés (100kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés szükségesé tette a birodalom haderejének reformját is, melynek törvényi alapjait 1868-ban teremtették meg. A véderõrõl szóló törvény értelmében a védelmi kötelezettség általános volt, és azt minden védképes állampolgárnak személyesen kellett teljesítenie. Az osztrák–magyar haderõ a közös hadseregbõl és haditengerészetbõl, a magyar- és osztrák honvédségbõl, valamint a népfelkelésbõl állt. A szárazföldi haderõ fõ fegyvernemei a gyalogság, a lovasság és a tüzérség voltak. Az 1912-ben meghozott véderõtörvényt már a háborús készülõdés szellemében alkották meg: a haderõ hadilétszámát 1,5 millió katonában szabták meg, amihez a Monarchia teljes területérõl évi 159 500 újoncot kellett behívni. A hadkiegészítésben a területi elvet alkalmazták. Ennek értelmében az egy hadkiegészítési kerületbõl származó hadköteleseket meghatározott katonai alakulatokhoz vonultatták be. A Monarchia területét 103 hadkiegészítési kerületre osztották, ebbõl 47 esett Magyarországra. A történelmi Bács-Bodrog vármegye területén a 6. újvidéki, a 23. zombori és a 86. szabadkai székhelyû hadkiegészítési kerület osztozott, ill. a vármegye területe a II. (szegedi) honvédkerülethez tartozott. Bács-Bodrog vármegye területérõl származó legénységet legtömegesebben a következõ katonai alakulatokba sorozták: – gyalogság: cs. és kir. 6. gyalogezred, cs. és kir. 23. gyalogezred, cs. és kir. 86. gyalogezred, cs. és kir. 26. tábori vadászzászlóalj. m. kir. 6. honvéd gyalogezred, – lovasság: cs. és kir. 8. huszárezred, m. kir. 4. honvéd huszárezred. Az 1914–1918 között dúló Nagy Háborúba a Bács-Bodrog vármegyébõl származó katonák a világháború valamennyi harcterét megjárták, ahol osztrák–magyar csapatok küzdöttek, és közülük több ezren életüket áldozták a Hazáért. The Austro–Hungarian reconciliation of 1867 made the reform of the empire’s armed forces necessary, the legal foundations of which were established in 1868. According to law, mandatory armed service was general. The armed forces Act of 1912 was already born in the spirit of war preparations: the manpower of the armed forces was determined to be 1.5 million soldiers, for which on the entire territory of the Monarchy 159,500 men had to be drafted annually. In the draft process the principal of territoriality was applied. The Monarchy’s territory was divided into 103 district, 47 of which were in Hungary. According to this the draftees from a specific district were attached to predetermined army units. The area of the historic Bács-Bodrog County included the 6th Újvidék, 23rd Zombor and the 86th Szabadka districts and the territory of the County belonged to the 2nd Szeged Army District. During the Great War between 1914 and 1918, soldiers originating from Bács-Bodrog County were deployed to all the battlefields where Austro–Hungarian forces fought, and several thousand of them sacrificed their lives for the Homeland.
| Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
|---|---|
| Rovatcím: | Tudományos közlemények |
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Délvidéki szemle |
| Dátum: | 2014 |
| Kötet: | 1 |
| Szám: | 2 |
| ISSN: | 2416-223X |
| Oldalak: | pp. 18-25 |
| Nyelv: | magyar , angol |
| Kiadás helye: | Szeged |
| Befoglaló mű URL: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/40112/ |
| Kulcsszavak: | Világháború - 1. - Osztrák-Magyar Monarchia, Hadtörténet - Osztrák-Magyar Monarchia - 1914-1918, Bács-Bodrog vármegye |
| Megjegyzések: | Bibliogr. a jegyzetekben: p. 24-25. ; összefoglalás magyar és angol nyelven |
| Szakterület: | 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet |
| Feltöltés dátuma: | 2016. okt. 17. 10:37 |
| Utolsó módosítás: | 2025. okt. 07. 15:39 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/36266 |
 |
Tétel nézet |
