Saarinen Sirkka: Das Finnisch-Wolgaische Ableitungssuffix -kse. In: Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft, (41). pp. 241-248. (2001)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
etno_lingu_041_241-248.pdf Letöltés (990kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A *Ase-képzőnek, amelynek legalább finn-volgai eredetét biztosnak tartják, denominális és deverbális funkciója van. A cikkben ennek a képzőnek a használatát és fejlődését vizsgáljuk. A balti finn nyelvekben ezzel a képzővel főnevekből olyan főneveket képeznek, amelyek az alapszóhoz közel álló jelentést hordoznak, vagy hasonló dezignátumot fejeznek ki. A képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A deverbális Ase-képzővel pedig cselekvést és állapotot kifejező főnevek jönnek létre. - A finnben és a többi balti finn nyelvekben a *kse képző esetraggá is vált, ami eredetileg a lokális „hová" kérdésre válaszolt. A mai nyelvben ezt az esetragot, a transzlatívust, predikatívusi esetként „mivé, milyenné" kérdésre válaszolva használják. A lapp nyelvben is két névszóképzővariáns megtalálható, mint a balti finn nyelvekben. Az egyik denominális képző, és a képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A másik már deverbális képző, amivel cselekvést, a cselekvés tárgyát, eszközét vagy eredményét fejezhetik ki. A mordvinban ennek a legproduktívabbnak tartott névszóképzőnek az alakja -ks, denominális és deverbális funkciója van. A denominális képző az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyt fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk. A cselekvés eredményét vagy eszközét pedig deverbális képzővel képezik. - A mordvinban is transzlatívusi esetraggá vált a ks-képző. Ezt ugyanúgy predikatívusi esetként használják „mivé, milyenné" kérdésre felelve, mint a balti finn nyelvekben. A mordvinban a transzlatívust predikatívusi esetként „miként" kérdésre válaszolva is használják. A cseremiszben ennek a képzőnek az alakja -as, az északnyugati nyelvjárásban olykor -aks. Az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyat fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk.
Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
---|---|
Egyéb cím: | A finn-volgai -kse képző |
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft |
Dátum: | 2001 |
Kötet: | 41 |
ISSN: | 0586-3716 |
Oldalak: | pp. 241-248 |
Nyelv: | magyar , német |
Kiadás helye: | Szeged |
Befoglaló mű URL: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/37238/ |
Kulcsszavak: | Finnugor nyelvek |
Megjegyzések: | Bibliogr.: p. 246-247. ; összefoglalás német nyelven |
Szakterület: | 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.02. Nyelvek és irodalom |
Feltöltés dátuma: | 2016. okt. 15. 07:56 |
Utolsó módosítás: | 2022. szep. 16. 09:35 |
URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3887 |
![]() |
Tétel nézet |