Méreiné Berki Boglárka; Málovics György; Juhász Judit; Bajmócy Zoltán; Vajgely Tamás; Gébert Judit: Tőketípusok megjelenése megyei jogú városok antiszegregációs terveiben Pierre Bourdieu tőkekoncepciója alapján. ISBN 978-963-306-418-4, (2015)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
muhelytanulmanyok_004.pdf Letöltés (242kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Pierre Bourdieu tőkeelméletével a hagyományos közgazdasági tőke értelmezési keretét bővítette ki. Tőkekoncepciójában rávilágított arra, hogy nem anyagi jellegű tényezők is jelen vannak és aktívan közreműködnek a társadalmi struktúrák kialakulásánál, fennmaradásánál vagy épp megváltozásánál. A társadalmi létra legalsó fokán elhelyezkedőkre fokozottan jellemző a tőkehiány, ez azonban nemcsak az alacsony jövedelmekben és a vagyonban nyilvánul meg. Ha ez így lenne, akkor ezeknek a javaknak a pótlása teljes körű megoldást jelenthetne. Bizonyos élethelyzetek azonban, például a mélyszegénységben, kirekesztettségben élők helyzete generációkon keresztül nagy valószínűséggel reprodukálódik, amelyben a gazdasági tőke hiánya épp úgy szerepet játszat, mint a kulturális vagy társadalmi tőke hiánya, vagy adott esetben osztály-specifikus jellemzői. A fokozott tőkehiány térbeli lenyomataként előfordulhat bizonyos területek szegregálódása. Ezzel a problémával ma már a szakpolitikák is foglalkoznak. Települési szinten például az integrált településfejlesztési stratégiák szerves részét képezik az antiszegregációs tervek, programok. Kutatásunkban a hazai megyei jogú városok antiszegregációs programjait vizsgáltuk meg. Bourdieu tőkekoncepcióját alapul véve elemzési keretet állítottunk fel, és ez alapján értékeltük, hogy a dokumentumok milyen mértékben foglalkoznak a gazdasági, kulturális illetve társadalmi tőke hiányával, ezek fejlesztésének szükségességével a szegregáció felszámolásának eszközeként/érdekében. Következtetéseink szerint a hazai megyei jogú városok – egyébként igen heterogén – antiszegregációs tervei a hangsúlyt jellemzően azon tőketípusokra helyezik, amelyek esetében a beavatkozásoknak kézzelfogható és prezentálható eredményei vannak. Leginkább ilyenek a gazdasági, valamint az intézményesült kulturális tőke. A társadalmi tőke, illetve a kulturális tőke egyéb formái, bár a szegregáció elleni küzdelem kulcsfontosságú tényezői, viszonylag ritkán és főleg csak implicit módon jelenik meg a tervekben. Így e tervek „féllábúak” – azaz sikerességük az antiszegregáció elleni küzdelem kapcsán még akkor is kétséges, ha a bennük megfogalmazottak maradéktalanul megvalósításra kerülnek.
Mű típusa: | Könyv |
---|---|
Dátum: | 2015 |
Kötet: | 4 |
Szám: | 5 |
ISSN: | 2061-5353 |
ISBN: | 978-963-306-418-4 |
Oldalak: | pp. 1-22 |
Oldalszám megjegyzés: | 22 p. |
Sorozat neve: | Műhelytanulmányok |
Nyelv: | magyar |
Kiadó: | Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar |
Kiadás helye: | Szeged |
Kulcsszavak: | Antiszegregáció, Gazdasági tőke, Kulturális tőke, Társadalmi tőke |
Megjegyzések: | Bibliogr: p. 21-22. ; összefoglalás magyar nyelven |
Szakterület: | 05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.02. Közgazdasági és gazdálkodástudományok |
Feltöltés dátuma: | 2019. máj. 28. 12:00 |
Utolsó módosítás: | 2021. szep. 07. 11:51 |
URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57723 |
Tétel nézet |