A kegyelem fogalma és elmélete II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatoris című művében

Tüskés Gábor: A kegyelem fogalma és elmélete II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatoris című művében. In: Antikvitás és reneszánsz 5. pp. 167-220. (2020)

[thumbnail of antikvitas_es_reneszansz_005_167-220.pdf]
Preview
Cikk, tanulmány, mű
antikvitas_es_reneszansz_005_167-220.pdf

Download (772kB) | Preview

Abstract

A francia- és törökországi száműzetésben 1716–1720 között írt Confessio peccatoris az európai önéletrajzi irodalom különleges darabja. A kegyelem a bűn/bűnbánat/bűnhődés gondolata mellett a mű másik vezérmotívuma. A dolgozat jellemzi a kegyelemmel kapcsolatos fogalomhasználatot, bemutatja a kegyelem tipológiáját, funkcióit, elméletét és retorikáját, s megkísérli meghatározni Rákóczi kegyelemtanának eszmetörténeti kontextusát. Rákóczi a kegyelem által kiváltott megtérés aktusa felől láttatja önmagát, s életét a kegyelem perspektívájába állítja. A kegyelem eszméje magyarázó elvéként szolgál élete és a történelem fordulataira. A Confessio eredeti kísérlet a hivatalos egyházi kegyelem-felfogás és a janzenista nézetek egyeztetésére. Elvi megjegyzéseit Rákóczi alárendeli a morális kérdések tárgyalásának, s funkcionalizálja az elbeszélésben és a meditációban. Felfogása lényegében megegyezik Augustinuséval, s nem ellentétes Jansen koncepciójával sem. Written in French and Turkish exile between 1716 and 1720, the work had its genesis at an intersection of various cultures in European autobiography. In addition to the ideas of sin, penitence and punishment, grace constitutes its most important leitmotif.  The paper examines the use of the notion, the typology, functions, concepts and rhetoric of grace, and analyses the ideological context of the doctrine of grace with Rákóczi. Rákóczi represents himself from the act of his conversion effected by grace and puts his life in the perspective of grace. The idea of grace is used for explication of the turns in life and history. Confessio is an original attempt in the conciliation of the orthodox concept and of Jansenist positions. Theoretical remarks are subordinated to the discussion of questions of morals and Rákóczi functionalizes them in narration and meditation. His concept corresponds essentially to that of saint Augustine and is not inconsistent with the ideas of Jansen either.

Item Type: Article
Other title: On the notion and theory of grace in Confessio peccatoris of Ferenc Rákóczi II
Journal or Publication Title: Antikvitás és reneszánsz
Date: 2020
Number: 5
ISSN: 2560-2659
Page Range: pp. 167-220
Contributors:
Contribution
Name
UNSPECIFIED
Rákóczi Ferenc
Publisher: MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport
Place of Publication: Szeged
Related URLs: http://acta.bibl.u-szeged.hu/71741/
DOI: 10.14232/antikren.2020.5.167-220
Uncontrolled Keywords: Rákóczi-szabadságharc - forrás, Magyarország története - 1703-1711 - forrás
Additional Information: Bibliogr.: p. 215-219. és a lábjegyzetekben ; összefoglalás angol és magyar nyelven
Subjects: 06. Humanities
06. Humanities > 06.01. History and archaeology
06. Humanities > 06.01. History and archaeology > 06.01.01. History
06. Humanities > 06.01. History and archaeology > 06.01.01. History > 06.01.01.06. Early modern history
Date Deposited: 2021. Feb. 02. 15:36
Last Modified: 2021. Feb. 02. 15:36
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/71841

Actions (login required)

View Item View Item