Tóth Benedek: A flâneur mint típus és mint analitikus kategória. In: Acta historiae litterarum hungaricarum, (37-38). pp. 153-167. (2022)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
hist_litt_hung_037-038_ujfolyam_006-007_153-167.pdf Letöltés (345kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A tanulmány a ’flâneur’ fogalmának értelmezésére tesz kísérletet. Kiindulópontként a terminus használatának három, időben, kontextuálisan / koncepcionálisan és absztrakciós szint tekintetében egyaránt elkülöníthető rétegét határozza meg. (1.) A flâneur mint típus a 19. század első felének nagyváros‐irodalmában (mindenekelőtt Párizsban) jelenik meg, kedvelt és központi figurája a bulvársajtónak és a nagyváros típusait bemutató fiziológiáknak, illetve panoráma‐esszéknek. Pozíciója kivételes, ugyanis egyszerre tárgya és szerzője ezeknek a tipologizáló populáris szövegeknek: ő maga a megfigyelő, akinek sajátos megfigyelés‐ és ábrázolásmódja szerint megjelennek a nagyváros jelenetei. Ez a flâneur‐típus 1848 után szinte teljesen eltűnik a népszerű irodalomból és sajtóból. (2.) A flâneur mint művész az 1850‐es évektől jelenik meg, legismertebb formájában például Baudelaire olyan műveiben, mint A modern élet festője című esszé vagy a Fájó Párizs című prózavers‐ciklus. A flâneur itt már nem elsősorban a nagyváros társadalmi terében, hanem egy jóval absztraktabb‐imagináriusabb esztétikai térben kószál, nem pusztán a modern városlakó, hanem a modern, urbánus művész alteregója. (3.) A flâneur mint analitikus kategória a huszadik század első felében jelenik meg, alapvetően Walter Benjamin Baudelaire‐elemzéseiben és Passagen‐Werk néven összefoglalt jegyzeteiben. Élénk hatása Benjamin huszadik század második felére tehető újrafelfedezésével kapcsolatban bontakozik ki olyan szerzők művei által például, mint Richard Sennett vagy Marshall Berman. A flâneur fogalma ebben a harmadik fázisban újabb absztrakciós fokra lép, immár értelmező fogalomként kezd kulcsszerepet játszani a kulturális modernitás (és modernizmus) történeti igényű tudományos megértésében, amennyiben egy sajátos, szubjektum és objektum határait átrajzoló (egymásba mosó), kontingens és kaleidoszkopikus, alapvetően a nagyvároshoz kötött érzékelésmódot, identitásmintázatot jelöl. Jelen tanulmány történeti szempontból vázolja a flâneur típusának körvonalait, illetve bemutatja megjelenését a 19. század magyar nyelvű sajtójában, elméleti szempontból pedig meghatározza, miként is értelmezhető a flâneur kategóriája egy sajátos érzékelésmód kifejeződéseként. Az elméleti kontextus a Walter Benjaminféle hagyományon, valamint többek között Michel Foucault és Michel de Certeau szövegein alapul. The paper aims at an interpretation of the term ‘Flȃneur’. The starting point is to separate three different levels of the use and understanding of the term: a) The flȃneur as a type in the popular metropolitan (first of all, Parisian) literature in the first half of the 19th century. b) The flaneur as artist: the best examples are Baudelaire’s works, like the essay The Painter of Modern Life or the texts of Le Spleen de Paris. c) The Flaneur as analytical category appears in the 20th century in Walter Benja‐ min’s interpretations and in the tradition connected to Benjamin (authors like Marshall Berman, Richard Sennett, etc.). In this third phase the term ‘flaneur’ plays a significant role in the (social) scientific understanding of cultural moderni‐ ty. From a historical point of view (connected to the first use mentioned above), this paper tries to give an overview about the literary type/figure of the ‘Parisian flan‐ eur’ and presents the flaneur’s appearance in the Hungarian press of the 19th cen‐ tury. From a more theoretical point of view (connected to the third use), I would like to define the category of flaneur as the expression of a certain way of perception, creation and use of metropolitan (social) spaces. The theoretical context of my ap‐ proach is based on the Benjaminian tradition and on writings by authors like Michel Foucault and Michel de Certeau.
Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
---|---|
Egyéb cím: | The 'Flȃneur' as type and as analytical category |
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Acta historiae litterarum hungaricarum |
Dátum: | 2022 |
Kötet: | 37-38 |
ISSN: | 0586-3708 |
Oldalak: | pp. 153-167 |
Nyelv: | magyar , angol |
Kiadó: | Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék |
Kiadás helye: | Szeged |
Befoglaló mű URL: | https://acta.bibl.u-szeged.hu/77818/ |
Kulcsszavak: | Médiatörténet - 19. sz. |
Megjegyzések: | Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar és angol nyelven |
Szakterület: | 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet |
Feltöltés dátuma: | 2022. dec. 15. 15:23 |
Utolsó módosítás: | 2022. dec. 15. 15:23 |
URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/77923 |
Tétel nézet |