Surányi Balázs; Gulás Máté: A diszjunkció mint Pozitív Polaritású Elem : a prozódia hatása a magyar diszjunktív tagadó mondatok értelmezésére. In: Jelentés és nyelvhasználat, (9) 1. pp. 185-212. (2022)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
jelentes_2022_185-212.pdf Letöltés (557kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A diszjunktív tagadó mondatok logikailag potenciálisan kétértelműek: amennyiben a diszjunkció a tagadáshoz képest tág hatókört (TD) vesz fel, az „egyik vagy másik nem” értelmezés áll elő, míg a diszjunkció a tagadáshoz viszonyított szűk hatóköre (SZD) az „egyik sem” olvasatot eredményezi. A korábbi elméleti szakirodalom szerint a nyelvek egy csoportjában – melybe többek között a magyar is sorolható – az SZD olvasat nem elérhető, ugyanis ezekben a nyelvekben a diszjunkció egy Pozitív Polaritású Elem (PPE). A nyelveket diszjunkciójuk alapján két csoportba (+/–PPE nyelvek) soroló elmélet alapján kezdetben számos nyelvet kategorizáltak a +PPE nyelvtípusba, azonban az újabb szakirodalomban egyes ilyen nyelvek esetében egymásnak ellentmondó megfigyeléseket és kísérletes eredményeket találunk a diszjunkció +/–PPE státuszát illetően. Ezek az ellentmondások felvetik annak a lehetőségét, hogy egy nyelv diszjunkciójának +/–PPE státusza mellett más, eddig nem tanulmányozott tényezők is szerepet játszhatnak a diszjunktív tagadó mondatok SZD olvasatának elérhetőségében. Mindezek fényében tanulmányunk azt célt tűzte ki, hogy empirikus módszerekkel vizsgálja (i) a magyar diszjunktív tagadó mondatok két lehetséges hatóköri olvasatának elérhetőségét, valamint (ii) a mondatprozódiának ezen értelmezések elérhetőségére gyakorolt potenciális hatását. Az elfogadhatósági kísérletünkben gyűjtött ítéletek azt mutatják, hogy a magyarban az SZD olvasat jelölt ugyan, de messze nem elérhetetlen. Prozódiai percepciós kísérletünk eredményei pedig arra utalnak, hogy a prozódia jelentősen képes befolyásolni a két lehetséges értelmezés elérhetőségét, és a számára kedvező prozódia mellett az SZD olvasatot a beszélők az esetek közel felében elfogadják. Ez a kimenetel a prozódia jelentős – és mindeddig felnőtt beszélők körében semelyik nyelvben ki nem mutatott – szerepét támasztja alá a tagadott diszjunktív mondatok értelmezésében. A tanulmány eredményei új kutatási kérdéseket vetnek fel a diszjunkció parametrikus PPE-elmélete számára.
| Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
|---|---|
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Jelentés és nyelvhasználat |
| Dátum: | 2022 |
| Kötet: | 9 |
| Szám: | 1 |
| ISSN: | 2064-9940 |
| Oldalak: | pp. 185-212 |
| Nyelv: | magyar |
| Kiadó: | Szegedi Tudományegyetem Állam |
| Kiadás helye: | Szeged |
| Befoglaló mű URL: | https://acta.bibl.u-szeged.hu/76500/ |
| Kulcsszavak: | Nyelvészet - magyar, Magyar nyelv |
| Megjegyzések: | Bibliogr.: p. 208-210. és a lábjegyzetekben ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven |
| Szakterület: | 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.02. Nyelvek és irodalom |
| Feltöltés dátuma: | 2023. jan. 18. 14:37 |
| Utolsó módosítás: | 2023. jan. 18. 14:37 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/78047 |
 |
Tétel nézet |
