Népességcsökkenés a közép- és kelet-európai EU-tagállamokban (különös tekintettel hazánkra), a válság hatásai, prognózisok

Bak Mihály; Szondi Ildikó: Népességcsökkenés a közép- és kelet-európai EU-tagállamokban (különös tekintettel hazánkra), a válság hatásai, prognózisok. In: Ünnepi e-könyv : Herczeg János professzor 70. születésnapjára. pp. 288-307. (2012)

Cikk, tanulmány, mű unnepi_ekonyv_herczeg_janos_2012_288-307.pdf Letöltés (313kB)

Absztrakt (kivonat)

Jelen tanulmányban az Európai Unióhoz 2004-ben (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), valamint 2007-ben (Bulgária, Románia) csatlakozott (volt szocialista) országok demográfiai folyamatait vizsgáltuk, különös tekintettel a népesség számának múltbeli és várható alakulására, valamint az elöregedésre, illetve - ezzel összefüggésben - az időskori függőségi (eltartottsági) ráta eddigi és jövőben várható alakulására. Vizsgálódásaink tárgyát a népességcsökkenés folyamatának felvázolása, valamint okainak, továbbá lehetséges következményeinek feltárása és elemzése képezték. Forrásként elsősorban a nemzeti statisztikai hivatalok által az EU statisztikai hivatalához, az Eurostat-hoz eljuttatott adatokat, míg hazánk esetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használtuk fel. Ahol lehetőség nyílt a különböző adatsorok összehasonlítására, ott összehasonlító módszert alkalmaztuk, hogy megállapítsuk, a régió egyes országainak népesedési folyamatai mennyiben tekinthetőek egyedinek, vagy egy nagyobb, általánosabb mintához tartozónak. Az adatok feldolgozása után az alábbi megállapításokra jutottunk: 1.) a vizsgált közép- és kelet-európai országok demográfiai folyamatai sokkal több hasonlóságot, mint különbséget mutatnak; (néhány régiós sajátossággal együtt) gyors ütemben a magasabb gazdasági-társadalmi fejlettségű nyugat-európai, északamerikai és japán mintákhoz konvergálnak. 2.) A régió országainak népessége terhesség-megszakítások nélkül folyamatosan növekedne (három ország kivételével, ezek: Bulgária, Lettország és Litvánia). 3.) A 65 évesek és idősebbek teljes népességhez viszonyított aránya és az időskori függőségi ráta a régió legtöbb országában (Szlovákia kivételével) igen erős korrelációt mutat, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében a közeli jövőben jócskán 65 év fölé kell majd emelni a nyugdíjkorhatárt (legalább 70, később pedig 75 évre), míg hosszabb távon a népesség fiatalodását kellene elérni (például uniós szinten meghozott népesedéspolitikai intézkedések, továbbá a célzott bevándorlás/tagfelvétel révén).

Mű típusa:	Könyv része
Rovatcím:	Jogi tanulmányok
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Ünnepi e-könyv : Herczeg János professzor 70. születésnapjára
Dátum:	2012
ISBN:	978 963 306 154 1
Oldalak:	pp. 288-307
Nyelv:	magyar
Kiadó:	Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	https://acta.bibl.u-szeged.hu/84656/
Kulcsszavak:	Népességcsökkenés - Európai Unió
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 305-307. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.04. Szociológia
Feltöltés dátuma:	2024. ápr. 09. 12:27
Utolsó módosítás:	2024. ápr. 09. 12:27
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/84686

Bővebben:

Tétel nézet